„Egy jó családnál a kaptár mindig tiszta”

Szerző: | 2019.07.24 | Hírek

Sok szó esett idén a méhekről, izgulni kell értük is, mert ha nincsenek méhek, nincs, aki beporozza a virágokat, és nem lesz termés.

Bevallom, keveset gondoltam eddig rájuk és a jelentőségükre, de most bepótoltam a hiányosságaimat, és meg kell mondanom, hogy nagyon érdekes a méhek világa. Nagyon fontos érdemük természetesen a méz is, ami az egyik legősibb élelmiszerünk.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény 2014-es módosítása a következőképpen határozza meg a méz fogalmát:

„Az Apismellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek”.

Mézet már tizenhatezer évvel ezelőtt, a kőkorszakban is fogyasztottak őseink, és a tudatos méhészkedés tudománya is több évezredes múltra tekinthet vissza. Ami még talán ennél is döbbenetesebb, az az, hogy ha valaki rábukkan egy több ezer éves mézescsuporra, teljes lelki nyugalommal tehet a teájába egy kanállal, ugyanis a méz soha nem romlik meg. Az egészségünkre gyakorolt hatásairól külön cikket írhatnék, jelenlegi tudásunk szerint a méz közel hetvenféle gyógy- és élettani hatással bír. Fertőtlenítő, baktériumölő, erősítő, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatása mellett jót tesz az izomzatnak és az emésztésnek is. Emellett számos kultúrában úgy tartják, a férfi potenciára is kedvező hatást gyakorol, gondoljunk csak a mézeshetek kifejezésre.

Hol és honnan?

Ennyi pozitívum mellett nem is csoda, hogy a méz ősidők óta komoly érték, ókori feljegyzések alapján akkoriban egy hordó méz ugyanannyiba került, mint egy szamár. A modernkori gasztronómiában a nádcukor elterjedésével a méz szerepe kicsit háttérbe szorult, de a boltok polcain mindig találtunk. A bolti mézek minősége viszont meglehetősen vitatott. Amiben teljesen biztosak lehetünk, hogy ha termelőtől vesszük a mézet, abban nem lesz semmilyen adalékanyag, viszont a méz minden jótékony hatóanyagát maximálisan tartalmazza.

Magyarországon szerencsére sok tiszta terület van még, ahol a talajt és a növényzetet, virágokat is a maguk természetességében, vegyszerek nélkül óvja az ember, ezek egyike mindenképpen a Balaton-felvidék. Divatos úti cél, sok legendás gasztronómiai zarándokhellyel, amelyek egyike a köveskáli Kővirág. Üzletvezetője, Gombos Erzsi, ha éppen nem az étteremben vagy a panzióban dolgozik, párjával méhészetet üzemeltet.

Hogyan találtatok rá a méhészkedésre? Kinek az ötlete volt, hogy belevágjatok?

A párom ötlete volt, de igazából az egészet annak köszönhetjük, hogy a szomszédban egy idős bácsi világéletében méhészkedett, és mivel nagyon jóban voltunk vele, magától értetődött, hogy ahogy idősödött, és már nem volt ereje teljében, elkezdtünk besegíteni a méhészeti munkákba. Ahogy egyre többet tanultunk a méhészetről, úgy kezdett bátorítani bennünket, hogy vegyünk mi is méhcsaládokat, és vágjunk bele a saját méz termelésébe.

Ha például én is szeretnék egyszer egy méhcsaládot, hogyan induljak el? Mi ennek a módja? Hol vesz az ember méhet és mennyibe kerül?

Mi, ahogy elmondtam, nagyon szerencsések voltunk, mert egy ismerős méhészen keresztül kerültünk bele a méhészkedésbe, és őszintén szólva szerintem ez a legjobb út, amit bárki választhat, mert így a gyakorlatban kiderül, hogy neked való-e a méhészkedés. Ezt a szakmát szeretni kell, tisztelni kell tudni a méhek munkáját. Mi először egy családot vettünk a méhész barátunk ismerősétől, és a mi családunkat az ő családjaival együtt tartottuk. Egy család ára most körülbelül negyvenezer forint, de akinek saját méhészete van, annak több családot érdemes tartania, mert az eszközök beszerzése olyan költséges, hogy egy családnál nemigen éri meg a befektetés.

Hány családtól jön ki már kényelmesen a matek?

Tíz családnál már megéri mindent megvenni, kaptárt, pergetőt, mindent, ami kell.

Hány tagú egy méhcsalád?

Ha jó egy család, akkor olyan hatvan-hetvenezer méh van benne, és egyetlen királynő irányítja őket. Ő a kaptár lelke, mindent ő szervez meg és tart kézben. A szó legszorosabb értelmében is köré épül minden, ugyanis amikor már hordás van, a méhkirálynő elkezd petét rakni, és a dolgozóknak az a feladata, hogy építsenek minden keret köré egy mézkoszorút. Ha nem jó az anya, a dolgozók összevissza hordják a mézet, és az anya szórtan tud csak petézni, aminek az az eredménye, hogy nagyon kevés kel csak ki, és mindig gyenge marad a család. Néha eszembe jut, hogy tulajdonképpen az embereknél sincs ez másképp.

Hogyan lesz valakiből jó méhkirálynő?

Az elején kezdem, az anyaváltásnál, hogy érthető legyen. Ha egy családban a dolgozók elkezdik érezni, hogy az anya gyengülőben van, nem fog tudni már annyit petézni, hogy a család biztonságban fenn tudjon maradni, úgynevezett anyabölcsőt építenek, maximum kettőt, amiben folyamatosan gondozzák a petéket, és mikor tizennégy nap múlva kikelnek, a dolgozók kiválasztják, hogy ki legyen az új anya. Ha a feromonokból érzékelik, hogy valamelyik a kettő közül nem lesz jó, akkor azt az anyabölcsőt le is rágják, és csak a megmaradtat gondozzák tovább. Amikor kikel a méhkirálynő, és szép az idő, kirepül a kaptárból, és odakint a herék megtermékenyítik. Egynapos ez az időszak az életében, aztán visszamegy a kaptárba, és teszi a dolgát. Előfordul az is, hogy nem jön vissza, mert egy madár elkapja, mi például éppen ezért csak a megtermékenyített anyát jelöljük meg, hogy ne könnyítsük meg a madarak dolgát. Egy méhkirálynő általában két évig irányítja a család életét, egyetlen egyszer volt olyan anyánk, aki három évig szolgálta a népét.

Mi történik az anya élete végén?

Ez teljesen természetesen megy, az anya természetes halált hal, a testet pedig a dolgozók kidobják a kaptárból. Egyébként nemcsak az anyát, hanem minden elhullott méhet kidobnak, folyamatosan tisztítják az otthonukat. Egy jó családnál a kaptár mindig tiszta.

Hogy zajlik egy év a ti méhészetetek életében?

Januárban még nem igazán történik semmi, a méhek alszanak, amit úgy kell elképzelni, hogy gömbalakba rendeződnek, így melegítik egymást, és középen alszik a méhkirálynő, mindenki őt védelmezi. Amikor vége a szezonnak, mi nagyon sok mézzel és virágporral tesszük őket pihenni, így februárban az anya már elkezd petézni. Mikor az idő jobbra fordul, ami azt jelenti, hogy tizenhat fok felett van a hőmérséklet, a kaptárt ki lehet bontani. Ilyenkor ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e a családdal, hogy az anya jól van-e, elkezdett-e petézni, elegendő-e az a petézés ahhoz, hogy a család szépen fejlődjön, hogy állnak mézzel, van-e még elegendő tartalék. Ha kell, ilyenkor etetjük őket mandulavirágzásig. Ahogy ébred a természet, a méhek is egyre élénkebbek. Mi egy olyan konténerben tartjuk a méhcsaládjainkat, amit mindig a megfelelő helyre tudunk vontatni, az első állomásunk mindig a mandula, ahol általában két hetet szoktunk tölteni. Ezután következik szerencsés esetben máris a repce, de ez időjárásfüggő. Ebben az időszakban természetesen figyelünk a repcemézre is, de emellett nagyon fontos feladatunk a családokat már ekkor elkezdeni felkészíteni az akácra. Május közepén aztán átvisszük őket az akácra. Itt petézik legtöbbet a méhkirálynő, és itt a legnagyobb a mennyiség és a munka is. Június közepén következik a hárs, az is egy hónapig megy, és a végső állomás a napraforgó. Aztán a nyár végén felerősítjük a családokat, hogy jó erőben tudjanak majd áttelelni.

Nektek összesen hány családotok van?

Hatvanegy. Van egy konténerünk, abban van hatvanegy kaptár, bennük a hatvanegy család. Ilyen mennyiségnél konténerrel a legegyszerűbb a méheket átszállítani az éppen virágzó területre. Mi is úgy kezdtük, hogy kaptárral telepítettük át a méheket, de az tíz kaptár fölött már rettenetes. Éjszaka szállítjuk a méheket, akkor kaptáronként felpakolni az utánfutóra vagy bárhova, aztán az új helyen lepakolni megint kaptáranként, az borzasztó. Amióta konténerünk van, azt csak felcsatoljuk a traktorra, és máris húzzuk őket az új helyre.

Miért éjszaka dolgoztok ezzel?

Késő este kezdünk, olyan tizenegy körül kezdünk el felrakodni, mert addigra már minden dolgozó hazaér, nem hagyunk hátra senkit.

Hogy látod, hány méhcsalád kell egy családnak, ha csak méhészetből szeretne megélni?

Szerintem két konténerrel, azaz százhúsz méhcsaláddal már kényelmesen megél a termelő.