Bár Sárospatak első számú attrakciója a Bodrog mellett épült lenyűgöző Rákóczi-vár, a Zempléni-hegység egyik legbájosabb városkájában a klasszicista nagykönyvtártól a via ferrata pályáig sok egyéb látnivalót és izgalmas attrakciót találunk.
A várnegyed
sárospataki vár Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt késő reneszánsz épületegyüttese. A 16. században épült várkastély szíve a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony, az udvar legértékesebb része pedig a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, amelyet I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna építtetett.
A Rákóczi család egykori várkastélya a 16. században épült Fotó: Sárospatak Város Önkormányzata
A vár állandó kiállításán megismerhetjük a Rákóczi család és a szabadságharc történetét, a Vörös-torony tetejére felkapaszkodva pedig elénk tárul az erődítmény egésze, és gyönyörű panoráma nyílik a Bodrog folyóra és Sárospatakra is. Az udvaron érdemes megnézni az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást az egykori ágyúöntőműhely fölé épült modern kiállítótérben. Akit pedig a borkultúra is érdekel, az az északi palotaszárny alatti pincében láthatja a Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató tárlatot. (rakoczimuzeum.hu)
A Trinitárius kolostort, ismertebb nevén a Múzsák templomát szintén a várnegyedben találjuk. A 18. században emelt, U alapú épületet ma kulturális térként hasznosítják.
Református örökség
A Sárospataki Református Kollégium neve fogalom, amely a magyar oktatás egyik legerősebb bástyájává tette a várost a 16. századtól. Az 1531-ben alapított nevezetes kollégium régikönyv-gyűjteménye számos kuriózumot tartalmaz, ezekből a Pollack Mihály tervezte Tudományos Gyűjtemény klasszicista könyvtártermében kapunk ízelítőt.
Csodálatos látvány a klasszicista nagykönyvtár Fotó: Sárospataki Református Kollégium
Nézzük meg a múzeumot is, amely a kollégium 1772-ből fennmaradt egyemeletes épületében kapott helyet, itt az iskola, illetve a pataki református egyház történetét és művészetét ismerhetjük meg, sőt Lorántffy Zsuzsanna saját kezűleg hímzett úrasztali terítőiből is láthatunk néhányat. (patakcollege.hu)
Kirándulások a környéken
MEGYER-HEGYI TENGERSZEM: A belvárosból induló Malomkő tanösvényen érhetjük el a Sárospatak fölött magasodó Megyer-hegyet, amely hazánk egyik eldugott természeti csodáját, egy sziklafalak közé zárt tengerszemet rejt. Az akár 70 méter magasra is nyújtózó bányafalakon via ferrata pálya is várja a vállalkozó szelleműeket, a bányaudvarban létesített őrlőműhelyben pedig bepillantást nyerhetünk a molnármesterség rejtelmeibe.
Megyer-hegyi tengerszem Fotó: MTÜ
Kapaszkodjunk fel a hegytetőn épült kilátóba is, ahonnan a zempléni táj festői panorámája tárul elénk.
GOMBOS-HEGYI PINCESOR: Sárospataktól 3 kilométerre, Hercegkút határában találjuk a világörökség részeként jegyzett többszintes pincerendszert, amely 10-40 méter mélyen nyúlik a domboldalba. Az impozáns pincesor felett egy 15 állomásból álló stációt alakítottak ki, tetején kálváriával. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környékre.
Hercegkút többszintes pincerendszere a világörökség része Fotó: MTÜ
Sétáljunk el a falu másik végén húzódó Kőporosi pincesorhoz is, amelyet ugyancsak a világörökség részeként jegyeznek kultúrtáj kategóriában.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója:
