Állt már sűrű erdő közepén, ahol minden oldalról a fák, bokrok, fű és moha zöldje, a madarak csicsergése, netán csobogó patakhang ölelte körbe? Emlékszik az illatokra, a hangokra, a simogató szellő érintésére? Ha megvan ez az érzés, tudjon róla, hogy éppen erdőfürdőzött!
Legyenek akár a hegyekben, patakok völgyében, folyók árterében, Magyarország erdői varázslatosak. Bármelyik évszakban is indulunk egy erdei sétára, biztosak lehetünk abban, hogy jót teszünk testünkkel, lelkünkkel.
Ezt ismerték fel a japánok, amikor az 1980-as években megalkották a shinrin-yoku, azaz az erdőfürdőzés fogalmát. Nem patakokban és tavakban mártóztak meg, hanem az erdő zöldjében, csendjében. Az erdőfürdőzés kiszakadás a városi életből, fizikai és mentális gyakorlat a stressz káros következményeinek a megelőzésére, leküzdésére. A japánok körében olyan gyorsan lett népszerű az ökoturizmusnak ez a formája, hogy az 1990-es években a japán kutatók elkezdték tanulmányozni az erdőfürdőzés élettani hatásait.
Csörgő-patak, Mátra, Fotó: BNPI / Kozma Attila
Eredendően tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jót tesz nekünk. Az erdőfürdőzés csökkenti a vérnyomást és a pulzust, jótékony hatással van a szorongásra és a depresszióra. Segít a koncentrálóképesség helyreállításában, javítja az alvás minőségét, erősíti az immunrendszert. Kiegyensúlyozottabbak, kreatívabbak, energikusabbak, magabiztosabbak leszünk egy erdei séta után. Öregedni is egészségesebben öregszünk, ha sokat vagyunk természeti környezetben. A napfény hatására különféle növényi illóolajok szabadulnak fel. Ezek az úgy nevezett fitoncidok baktérium- és gombaölő hatású kémiai anyagok, amelyek az emberi immunrendszerre is jótékony hatással vannak.
Az erdőfürdőzés nem bonyolult, a séta bármilyen természeti környezetben – akár egy szép városi parkban is – megvalósítható, de képzett vezetőkhöz is csatlakozhatunk az országban több helyen.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója:
