Magyarország vár – Újjászületett a Szent István-terem, a Budavári Palota csodája

Szerző: | 2021.08.20 | Hírek

Egykor királyok használták fényes események helyszíneként, káprázatos berendezése az iparművészet csúcsa volt a 19–20. század fordulóján – az újjáalkotott Szent István-terem és a hozzá kapcsolódó kiállítás augusztus 20-án nyílik meg a budai Várban.

Az államalapító királyunk nevét viselő helyiség Hauszmann Alajosnak köszönhetően jött létre, aki a dualizmus korának neves építészeként a Budavári Királyi Palota századfordulós bővítését vezette. A Szent István-terem 1902-re készült el, ám a második világháború pusztításai során berendezése megsemmisült, és később sem állították helyre.

Az eredeti Szent István-terem a Budavári Palotában
Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Nemzeti Hauszmann Program keretében most korhűen rekonstruálták a századforduló csodáját.

 

Mesteri remekmű

Hauszmann tehetségét dicséri, hogy életműve csúcsaként a Királyi Palota Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. A déli összekötő szárny csodájaként álmodta meg a Szent István-termet, a korabeli magyar iparművészet kimagasló teljesítményét.

Országszerte több száz szakember dolgozott a Szent István-terem újraalkotásán
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A falakat selyemszövet és faragott fa borította, a bronzdíszeket, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek alkották meg. A monumentális pirogránit kandalló Zsolnay Vilmos gyárában készült: a több mint két és fél méter széles és négy és fél méternél is magasabb kandalló több mint hatszáz elemből állt, párkányát Szent István mellszobra díszítette, amit a kor híres szobrásza, Strobl Alajos formázott.

A rekonstruált Zsolnay kandalló párkányát Szent István mellszobra díszíti
Fotó: Várkapitányság

Ferenc József tetszését is elnyerte a díszes beren­dezés, amely az 1900. évi párizsi világkiállításon kiérdemelte a zsűri nagydíját.

 

Történelmi hitelesség

Az újjászülető történelmi terem elrendezése, díszítése és bútorzata minden­ben a hauszmanni elképzelést követi. A hitelesség érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember.

 

Korona és csipke

A megújuló Budavári Palota hely­reállított büszkesége még egy érdekességet tartogat. Különleges kiállítás kapcsolódik a Szent István-te­remhez, a világhírű, magyar származású művész, Havadtőy Sámuel installációjával kiegészülve.

Havadtőy Sámuel készítette a kiállítás installációit
Fotó: Várkapitányság

A tárlat múlt és jelen, tradíció és értékmentés összefüggésében idézi fel Szent István király örökségét. Többek közt a mai technika segítségével megeleveníti az államalapító alakját, és betekintést nyújt az utolsó magyar király, IV. Károly koronázása előtti est pillanataiba, hiszen a ceremóniára a Szent István-teremből indult a Szent Korona.

Az újjászületett Szent István-teremhez vezető tárlat
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A Havadtőy-installáció pedig a kortárs képzőművészet eszközeivel mutatja be államalapító királyunk intelmeit. Hazai ékszerészek és bronzöntők munkái mellett a művész megjeleníti benne a csipkét is, a magyar lélek szimbolikus részeként. Hogy pontosan milyen formában, arról augusztus 20-ától bárki a saját szemével győződhet meg, az első napokban ingyenesen.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány “Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: