Az Eurostat adatai alapján az EU tagállamai közül Magyarország az utolsó helyen áll a napi zöldségfogyasztás tekintetében: a lakosság csupán 30%-a fogyaszt naponta legalább egyszer zöldséget.
A Bonduelle ezt a kiugró adatot megragadva országos kutatást végzett, hogy felmérje a hazai élelmiszer-fogyasztási szokásokat és az azokra ható tényezőket.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének segítségével összeállított reprezentatív kutatás eredményei szerint kiemelten alacsony a hüvelyesek aránya az étkezésünkben, de a kukorica, a gomba és a brokkoli is háttérbe szorul a mindennapi táplálkozásunkban. Legnépszerűbb zöldségeink közé sorolhatjuk a burgonyát, valamint a vacsorához fogyasztott paradicsomot és paprikát, ezek sem teszik ki azonban nagy részét – csupán egynegyedét – az étkezésünknek. Ennek valamilyen szinten tudatában is vagyunk: az eredmények szerint a lakosság mindössze közel harmada gondolja úgy, hogy gyakran táplálkozik egészségesen, a döntő többség saját bevallása szerint csak néha/ritkán tesz így. A javasolt napi ötszöri étkezés helyett a háromszori étkezés a leggyakoribb, legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a zöldségek és a gyümölcsök.
A motivációs tényezőket tekintve elmondhatjuk, hogy leginkább azért fogyasztunk zöldségeket, mert egészségesek és finomak, vitamindúsak és rostban gazdagok. A környezettudatosság– főként az élelmiszerpazarlás elkerülésére való törekvés – egyre inkább jellemző a társadalomra, azonban egyelőre nem a zöldségtermesztés kis ökológiai lábnyoma motivál minket a zöldségfogyasztásra, ez az utolsó a listán.
A képen: Kubányi Jolán, Szirbek András, Szűcs Zsuzsanna
A Bonduelle számára a hosszú távú fenntarthatóság, a gazdaságosság és a környezetre gyakorolt pozitív hatás élvezi az egyik legnagyobb prioritást. A hüvelyesek és zöldségek termesztése ugyanis kevesebb terhet ró a környezetre, ráadásul széles spektrumot kínálnak tápanyagok, színek, textúrák és ízek tekintetében.
