December 7-én megjelent a NAV részletes állásfoglalása arról, milyen feltételek mellett alkalmazható januártól a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során.
27 százalékról 18 százalékra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után fizetendő áfa 2017. január 1-jétől. A Parlament által fél évvel ezelőtt elfogadott módosítás alkalmazása nem a legegyszerűbb, ezért döntött végül a NAV a részletes állásfoglalás kiadása mellett.
Az áfatörvény vendéglátásra vonatkozó változásainak kérdéses pontjairól a Vendéglátás Magazin és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által szervezett Vendéglátás Akadémia hévízi és veszprémi rendezvényeinek résztvevői is részletes tájékoztatást kaphattak. Ruzsics Zsolt Péterné, a NAV Zala Megyei igazgatóságának ügyfélszolgálati főreferense és dr. Bajor Gabriella, NAV Veszprém Megyei Adó- ás Vámigazgatóságának ügyfélkapcsolati osztályvezetője több gyakorlati példával is illusztrálta a NAV által később kiadott állásfoglalást. A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy további felmerülő kérdések esetén az adózók bátran fordulhatnak a NAV ügyfélszolgálataihoz az adóhatóság honlapján megtalálható elérhetőségeken.
A módosítást az teszi bonyolulttá, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazásához több feltételnek kell megfelelni: 1. az áfatörvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia; 2. a szolgáltatásnak a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerinti SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia; 3. a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. Ha a feltételek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre nem alkalmazható a kedvezményes áfakulcs.
Étkeztetési szolgáltatás nyújtása vagy termékértékesítés?
Az Európai Unió áfa irányelvének (az Európai Bíróság ítéleteire alapozó) végrehajtási rendelete szerint „az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban.”
Továbbá „nem tekintendő éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem –, amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.”
Tehát nem az étel-ital elkészítésével lesz az adott ügylet étkezési szolgáltatás, hanem attól, hogy azt az azonnali fogyasztást lehetővé tévő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérik, és az ügyletben ez utóbbi szolgáltatáselemek dominálnak.
Ennek alapján az elvitelre történő értékesítés, a házhozszállítás, valamint az olyan körélmények között történő értékesítés, amikor a helyben történő fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított (lángossütő, pecsenyesütő, büfékocsi) nem tekinthető étkezési szolgáltatásnyújtásnak. Ezzel szemben, ha a helyben fogyasztáshoz megfelelőek a körülmények, tehát van például asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, szemetes, az asztalt leszedik, a helyet takarítják – akár az étel-ital értékesítője, akár pl. a pláza fenntartója –, akkor is megvalósul a szolgáltatásnyújtás (a felszolgálás tehát nem feltétel).
Abban az esetben, ha egy adott vendéglátóhelyen helyben fogyasztásra és elvitelre is lehetőség van, a vevő eredeti szándéka dönti el, hogy szolgáltatásnyújtásról vagy termékértékesítésről volt-e szó. Ha a vevő elvitelre kérte az ételt, de végül mégis inkább leül és helyben elfogyasztja, akkor termékértékesítésként kell elkönyvelni az ügyletet, és fordítva, ha a vendég becsomagoltatja a helyben fogyasztott vacsora maradékát, akkor a teljes vacsorára vonatkozóan szolgáltatásnyújtás történt, tehát a becsomagolt étel is kedvezményesen adózik.
Éttermi szolgáltatás vagy sem?
A 18 százalékos adókulcs alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az ügylet az SZJ 55.30.1 éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon.
A Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint az SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatások körébe a következők tartoznak:
55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás
55.30.12 Étkeztetés járművön
55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés
55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás
Ha a vendég más SZJ-körbe tartozó vendéglátóipari egységben fogyaszt, például egy szállodai bárban, akkor a kávé vagy a nem a helyszínen készített egyszerű étel, pl. szendvics után a magasabb áfakulcsot kell megfizetnie. Ez akkor is így van, ha ugyanazt a kávét és szendvicset a bár szomszédságában lévő étteremben is felszolgálják, kedvezményes kulccsal.
Az olyan vendéglátóhely, amely nem rendelkezik „étkezőhellyel”, ezért nem biztosítja az általa elkészített étel elfogyasztását a helyszínen, hanem kizárólag kiszállításra termel (házhoz szállítja az ételt), az SZJ 55.52.1 „Közétkeztetés” körbe tartozó tevékenységet végez, és nem alkalmazhatja a kedvezményes adómértéket.
Az Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás kategóriába például a hal- és pecsenyesütő bódék, ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre készítő étkezdék stb. étel- és italkiszolgálása tartozik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt hiába teljesül az SZJ-számra vonatkozó kritérium, egyáltalán nem biztos, hogy az áfatörvény szerinti szolgáltatásnyújtás kritériuma teljesül (többnyire nem teljesül).
A munkahelyi étkeztetés (SZJ 55.51) és a közétkeztetés (SZJ 55.52; az ételeket megrendelésre és kiszállításra készítő vendéglátóipari egységek) esetében nem teljesül a tevékenységi körre vonatkozó kritérium, ezért a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.
Az SZJ alá sorolás tekintetében a KSH Módszertani főosztályától, a modszertan@ksh.hu címen kérhető tájékoztatás.
Helyben készített vagy sem, alkoholmentes vagy sem?
Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is (pl. korlátlan étel-italfogyasztás esetén), akkor külön-külön meg kell határozni a kedvezményes és a nem kedvezményes adómérték alá tartozó forgalom adóalapját, és ezt meg kell jeleníteni a fogyasztást kísérő bizonylaton is. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az egész fogyasztás 27 százalékos áfa alá esik. Ha az eltérő adóalapok meghatározásánál nincs lehetőség az egyedi árak alapul vételére, akkor a megosztást olyan módon kell elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas.
A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint pl. a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is.
A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó azt kitölti és a kitöltött üdítőt pl. citromkarikával ízesíti, díszíti.
Előleg áfakulcsa
A hatálybalépéssel kapcsolatban fontos kérdés, hogy mikortól alkalmazható a 18 százalékos kulcs. A főszabály az, hogy a fizetendő adó megállapításakor a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni (ennek megfelelően, ha a szilveszteri vacsoráról január 1-jei teljesítési időponttal állítunk ki számlát, akkor már alkalmazhatjuk rá a kedvezményes kulcsot).
Előleg átvétele esetén a fentiektől eltérően a 18 százalékos adómérték akkor alkalmazandó, ha annak átvételére, jóváírására, megszerzésére 2017. január 1-jén vagy azt követő időpontban kerül sor. Tehát a még 2016-ban kapott előlegre 27 százalékos adókulcsot kell felszámítani, a 2017-ben kapott végösszeg előleggel csökkentett összege után pedig már 18 százalék az áfakulcs.
A NAV tájékoztatója az éttermi áfa változásairól letölthető innen vagy a www.nav.gov.hu oldalról.
A jövő évi vendéglátóipari adóváltozásokról a VIMOSZ is szakmai fórumot szervez december 15-én.
