A török hódoltság ideje alatt a Dél-Alföld középkori emlékeinek többsége elpusztult, ugyanakkor néhány templom a csodával határos módon átvészelte a viharos időket. Makóról kerékpáros csillagtúrákat téve indulhatunk ezek felfedezésére.
Makó és környéke a kiépített bicikliutaknak és a sík vidéknek köszönhetően ideális terep a kerékpáros turisták számára.
Kiszombor
Csanád megye egykori székhelyéről elsőként az alig néhány kilométerre fekvő Kiszomborra tekerünk, ahol egy gyönyörűen helyreállított, román kori kerektemplomot csodálhatunk meg.
Az egyszerűségében is megigéző épület szerényen meghúzódik a település központjában álló katolikus templom főhajója mögött, így nem könnyű észrevenni. Igazi építészeti ritkaságról van szó, ugyanis hasonló szerkezetű – belül hatkaréjos, kívül kerek – templom csupán három található Európában, mind az egykori Magyar Királyság területén. Legkorábbi falfestményei a 14. században készültek.
Óföldeák
Visszatérve Makóra, vegyük az irányt a tizenegy kilométerre fekvő Maroslele felé, szintén első osztályú kerékpárúton. Innen még hét kilométert kell megtenni egy alacsony forgalmú közúton, hogy elérjük a környék legszebb és legkülönlegesebb középkori épületét, a közelmúltban szintén teljeskörűen felújított óföldeáki erődtemplomot.
A 15. századi eredetű, gótikus stílusú templom egy kunhalomra épült, védőfal és vizesárok veszi körül.
Nagykopáncs
Akiben tart még a lendület, annak érdemes továbbkerekezni Földeákon és a Bogárzó nevű tanyaközponton át a Tótkomlós határában fekvő nagykopáncsi templomhoz, a környék nevezetes búcsújáró helyéig.
A puszta közepén álló, román és gótikus stílusú Árpád-kori templom romos állapotban érte meg a 20. század elejét, csupán a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt ránk, de 1933-ban helyreállították.
Kun kereszt
Nagykopáncsról Makó-Rákoson, majd Királyhegyesen át dél felé haladva jutunk el a térség legrejtélyesebb középkori emlékéhez, a Kövegy és Magyarcsanád között félúton található kun kereszthez. Több elmélet is létezik, hogy mikor és ki készítette a föld alatti részével együtt közel három méter magas kőkeresztet. Az egyik szerint a lázadók által meggyilkolt IV. (Kun) László sírját jelöli, más vélekedés szerint Csáky Miklós püspöknek állít emléket, akit Dózsa György lázadói karóba húztak.
Az egykori tsz-majorban, eldugott helyen álló kereszt megtalálása után Apátfalva felé folytassuk utunkat, ahonnan a Maros folyó gátján, kunhalmok, védett ártéri erdők és rétek között tekerhetünk vissza Makóra, túránk kiindulópontjára.
Aki belülről is szeretné megnézni középkori emlékeinket, a kiszombori és az óföldeáki templom kapuján megtalálja a gondnok telefonszámát, míg a nagykopáncsi templomhoz előzetes bejelentkezés javasolt a tótkomlósi önkormányzatnál.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: