Egyedülálló történet következik egy iskolai menzáról.
Képzeljük el, hogy az iskolai ebédmenü háztáji, szabadtartásban nevelt csirkéből, helyben termesztett vegyszermentes szezonális zöldségből és biotermesztésből származó ízes burgonyából áll, az uzsonna pedig biodinamikus magyar gazdálkodásban termett búzából készül a kézműves pékségben, sőt még az iskola büféjében is csak fenntartható gazdaságból származó természetes és egészséges harapnivalókat lehet kapni. Ez a menza az egészség- és környezettudatos szülők álma. És ez az álom lépett a budapesti Alternatív Közgazdasági Általános Iskola és Gimnázium menzáján és büféjében a megvalósulás útjára.
A „mi volt ma az ebéd?” kérdést majdnem minden szülő felteszi a gyermekének. A válasz általában az, hogy „már nem emlékszem” vagy „valami leves meg tészta”. Pedig a szülők jó részét valóban érdekli, hogy mit és mennyit evett gyermeke az iskolában.
Menza egy kis csavarral – ez a Mezna jelmondata. A tanév elején, szeptemberben indult AKG általános iskolájának konyhájának és büféjének – amelyet Bajor Zsófi, Zeibig Márton és Kautezky Dávid hozott létre, és működtet – éppen ez az egyik lényege: a szülő és a diák együtt választják ki és rendelik meg egy online felületen az iskolai ebédet.
„Kétféle háromfogásos menüből lehet választani, az egyik vegetáriánus menü, a hétfő pedig mindig húsmentes. Utóbbi egyfajta környezetvédelmi edukáció, merthogy a húsfogyasztás ökolábnyoma igen nagy. A választás lehetősége azért fontos, hogy a gyermek is része lehessen annak a döntésnek, hogy mit eszik. Másrészt arra az időre, amíg rendelnek – legalábbis a kisiskolások – a szülőkkel együtt ülnek le a gép elé, tehát ez egy együtt eltöltött idő, harmadrész így a szülő is pontosan követni tudja, hogy mit eszik a gyermeke a menzán.” – kezdi Bajor Zsófi, a Mezna egyik alapítója.
A kínálat egy belvárosi bisztró kínálatával is gond nélkül versenybe szállhat. A tízóraira és uzsonnára a szendvicsek nagy része teljes kiőrlésű kenyérből készül, de kapható teljes kiőrlésű kakaós csiga is. Az étlapon ugyanúgy megtalálható a habart magyaros karalábéleves, a rántott csirkecomb sárgarépás rizzsel, mint a kókusztejbedara gyümölccsel, a tabulé vagy az almás sárgarépasaláta tökmaggal.
„Farm to school”
Az iskola olyan üzemeltetőt keresett a menzára és a büfére, aki megfelel az általuk támasztott elvárásoknak, ami egybeesett a Mezna igényeivel is. Az egyik ilyen, hogy jó alapanyagból készüljenek az ételek. Bajor Zsófiék pályázata azért is nyerte el az iskola tetszését, mert mutatta azt a törekvést, hogy az egész étkezés ne csupán maga az evés legyen a gyerekek számára.
„Hogy a gyerekek jól egyenek, annak sok összetevője van, de az fontos része, hogy tudja, honnan érkezik az az alapanyag az ételhez. Akkor lehet a gyerekeket közelebb hozni, ha megnézik, hogy milyen egy élő csirke, hogyan teremnek a zöldségek, gyümölcsök. Ezért farmlátogatásokat szervezünk az osztályoknak, emellett be is járunk az órákra beszélgetni, amikor a tananyag érinti az alapanyagokat, a termesztést, az előállítást. És ami nagyon jó, hogy van a diákoknak egy tankonyhájuk, ahol együtt főzhetünk.”
A Mezna naponta közel 250 diák ebédjét, tízóraiját és uzsonnáját készíti el. Kiemelt céljuk, hogy a természetes alapanyagokat egyre nagyobb hányadban a környező települések családi gazdaságaiból, illetve a Foodhubtól szerezzék be. Szakácsaik nem a közétkeztetésből, hanem az éttermi vendéglátásból érkeztek.
A legnagyobb kritikus: a gyerek
A gyerekek nehezen kóstolják meg azokat az ételeket, amiket nem ismernek, van, hogy rögtön, kóstolás nélkül elutasítják. Az ismert ételeket is lehet egészségesen elkészíteni, és a még nem ismertekhez is hozzá lehet szoktatni szép lassan a gyerekeket. A Meznán a bolognai például durumtésztából készül, a rakott babba pedig köles kerül.
„A kihívás ebben tényleg az, hogy megtaláljuk azokat az ételeket, amiket a gyerekek szeretnek, egyben egészségesek és táplálóak is. Ez egy folyamatos kommunikáció a gyerekekkel. Még induláskor felmértük az igényeket; év elején kértük a szülőket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a gyerekek és a család étkezési szokásairól. Nekünk fontos, hogy azok a gyerekek, akik a vendégeink minőségit egyenek, és főleg, hogy szeressék, amit esznek, ne éhesen menjenek haza. A menzán az ételosztóknak óriási szerepük van ebben, hiszen ők találkoznak a gyerekekkel, ők tudják meghallgatni a véleményüket. Nálunk a két szakácsunk osztja az ételt, és ebben is nagyon jók. Ha például valaki nem evett még adott ételt, vagy nem biztos abban, hogy meg fogja enni, ízleni fog neki, akkor kóstoló adagot kaphat, és eldöntheti, hogy kér-e még. Más ha az adott ételből szeretne lehagyni valamit, és megoldható, akkor nem teszik rá a tányérjára. Az a felismerés például hamar jött, hogy a gyerekek nagy része nem szereti a gombát, és megvan bennünk az a rugalmasság, hogy ilyenkor lecseréljük azt az ételt. Az ízlés változik, ezért időről időre visszatesszük a menüre, de a választási lehetőség, a két menü éppen ezért jó. Most már így fél év elteltével egyre inkább megismerjük a gyerekeket, az ízlésüket, egyre jobban tudjuk kedvükre alakítani a menüt úgy, hogy az közben egészséges is legyen. És persze időt is hagyni kell arra, hogy az ismeretlen ízeket – amilyen például a köles – megszokják.”
A Mezna idén februárban a Felelős Gasztrohőstől megkapta a Fenntartható Vendéglátóhely minősítést. Ezt azok a vendéglátóhelyek nyerhetik el, ahol egyharmad részt hazai élelmiszert és legalább egy bio minősítésű alapanyagot használnak, viszont nem kerül pálmaolaj az ételbe, nem csomagolnak polisztirolba, csak kérésre adnak szívószálat, és ahol folyamatosan törekednek környezetterhelésük csökkentésére.
