Egy nagyszabású World Gastro Photo kiállítás megrendezése is célja a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, amelynek emelete zsúfolásig megtelt augusztus 29-én. Ekkor nyitották meg ugyanis a magyar gasztrotörténelem meghatározó magazinja, a már nem létező Konyhaművészet fotóanyagából válogatott kiállítást, amely november elsejéig tekinthető meg.
Az emlékezetes gasztronómiai folyóirat szellemi ugródeszkája lehet a gasztrotörténelmi emlékek további gyarapításának – erről Kiss Imre múzeumigazgatóval beszélgettünk.
Miért tartotta fontosnak a múzeum, hogy egy, már nem létező újság fotóit mutassa be?
Fotó: Csikszentmihályi Márton
A múzeum régi szándéka, hogy gyűjtse a vendéglátáshoz kapcsolódó, a míves gasztronómiát bemutató képanyagot könyvekből és a sajtóból. A Konyhaművészet egy olyan pillanatban született meg, amikor a sajtópiacon csak szórványosan voltak jelen ezzel foglalkozó kiadványok. Ezek vagy a szakmának szóltak – mint ahogy a Vendéglátás is – , vagy a háziasszonyoknak. A nyomtatott formában ma már nem létező Konyhaművészet kiszélesítette a spektrumot, azzal, hogy a szakácsok legjobbjait szólította meg és vonta be a munkába. Sok szempontból is úttörő lett, képanyaga pedig egyenértékű a magas minőségű gasztronómiai albumokéval. Kapóra jött, hogy a főszerkesztő, Komáromi Zoltán is nyitott volt egy kiállítás anyagának összeválogatására és segített nekünk Vomberg Frigyes food stylist is.
Mit tanulhatnak ezekből a fotókból a mai szakács- és cukrásznemzedékek?
Elsősorban fantáziát és kreativitást. Amikor ezek a képek készültek, a szakácsok, cukrászok főleg a vendég – tehát a fogyasztó – ízlését szolgálták ki. A folyóiratban megjelent képek viszont ennél többet adtak: a művészi látványt. A fényképész tárgyilagosan megmutatta az ételt, ezzel együtt a szemnek mondhatni „csendéletet” is kínált, amelyben egyformán fontos volt, hogy a fogás szépen komponált ÉS étvágygerjesztő legyen. Az új konyhaművészet (nouvelle cuisine) felfutása idején a legfontosabb a látvány volt, de a vendég, valljuk be, alapvetően étkezni tért be az étterembe. A kettő közötti egyensúlyt mindenkinek magának kell megtalálnia. Ami pedig a fantáziát illeti: a képekről leolvasható merészség ösztönző lehet, és kísérletezésre csábíthat.
A megnyitó nagyon sikeres volt, ez garancia a kiállítás sikerére is?
Fotó: Jung Zseni
Nagyon reméljük, hogy így lesz. Mindenesetre az már pozitív jelzés, hogy több látogató érdeklődött, megvásárolhatóak-e a kiállított nagyítások? A képanyagnak fizikailag egyben kell maradnia, de a vevők számára újabb print készülhetne. Az összeállítás ugyanis egy időfolyamat rögzítése, csakúgy, mint bármilyen képtári gyűjtemény, de szeretném azonban jelezni, hogy ez a kiállítás egy sorozat kezdete csupán. Jó ötletnek bizonyult az is, hogy néhány receptet sokszorosítva kitettünk, ezek el is vihetők, és bármennyire is „költemény-jellegűek”, mégis elkészíthetők otthon is.
Mi a közeli és a távlati cél a gasztrofotók kiállításával?
A távolabbi cél, hogy további gasztronómiai fotógyűjtemények – magazinok, könyvkiadók műhelyeinek – anyagából válogatva még szélesebb panorámát tudjunk megmutatni. Ha a budapesti kiállítás véget ér, a múzeum vándorkiállításként felkínálja az ország különböző művelődési intézményeknek, hogy ott is megismerhessék. Komáromi Zoltán nagyon szeretné, ha a vándorkiállítás egyik első állomása szülővárosa, Szekszárd lenne, ahol fotográfusi pályája elkezdődött. Ez tisztelgés lenne a lapban többször is felemlegetett, szeretett borvidék előtt is. De szeretnénk előbb-utóbb az évente megrendezett gasztrofotó kiállításokat, pályázatokkal is gazdagítani, és a végső cél egy évente megrendezendő nagyszabású World Gastro Photo kiállítás.
Tudnak-e ebben segíteni lapunk olvasói, akik bizonyára rendelkeznek különleges gasztrofotókkal?
Elképzelhetőnek tartom, hiszen mindenhol érvényes a falainkra került képeken látható alapelv: a jól elkészített étel megjelenik egy jól elkészített fotón – és ez ínycsiklandó tud lenni. Várjuk az együttműködésre kész partnerek jelentkezését akár archív felvételekkel, akár kortárs fotókkal!
Szikora Katalin
