Ételt adni, nem szemetet

Akár már 31 használat után fenntarthatóbb döntés lehet Rakun-dobozba kérni az elviteles ételt

Az utóbbi két évben sok vendéglátós tapasztalhatta meg, hogy milyen nehéz megfelelő csomagolást választani az ételeihez: olyat, amiben jól mutat az étel, ami nem ázik át, nem káros az egészségre, nem deformálódik el, cseppmentesen zár – és megfizethető is. Ha ehhez még a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kívánjuk venni, akkor pedig igazán bonyolulttá válik a döntéshozatal. Miért éri meg mégis időt fektetni a legjobb doboz megtalálásába? Egyáltalán: létezik ideális ételcsomagolás?

Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a nagyszülők még kimosták és eltették az üres tejeszacskót is – hátha jó lesz valamire –, nem volt kérdés, hogy mibe csomagolják az éttermesek az elvitelre készült ételeket: a jó öreg éthordó dobozokat évekig használta egy-egy vendég. A tartós dobozokat aztán az egyszer használatos termékek előretörésével eldobhatóra cserélték a legtöbb helyen, aminek mára elképesztő környezetkárosítás lett a következménye.

Nem mind zöld, ami barna
A környezetbarát csomagolást keresők biztosan rátaláltak már zöld alternatívaként emlegetett lebomló termékekre.
„Sokszor halljuk étteremvezetőktől, hogy ők már zöldre váltottak, és újrahasznosított, lebomló műanyagokat használnak.” – kezdi Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviselője. – „Ilyen termék azonban nem létezik, hiszen valami vagy műanyag, és jó esetben újrahasznosított – élelmiszeripari csomagolásnál ez egyébként szinte kizárt –, vagy lebomló, lebontható. Mi azt tapasztaljuk a Fenntartható Vendéglátóhely Minősítés kiadása során, hogy elképesztően sok téves információ kering arról, hogy melyik termék miből készül, és az életciklusa végén mi lehet belőle. Fontos lenne a megfelelő jelölés és a széleskörű ismeretterjesztés ezzel kapcsolatban.”

Sajnos a legjóhiszeműbb beszerző is elcsábulhat a barna színű papírdoboz láttán, és joggal feltételezheti, hogy a legjobban döntött. Azonban a barna szín nem jelenti azt, hogy az a doboz „zöld”, azaz újrahasznosított papírból készült, csupán annyit, hogy nem fehérített; ráadásul ezekre a dobozokra műanyag vagy bioműanyag-bevonat kerül az átázás elkerülése érdekében, ami viszont megnehezíti az újrahasznosítást.

A vásárlók tudatosodásával egyre fontosabbá válik, hogy a vendéglátóhelyek megfelelő információt adjanak át a vendégeiknek, hiszen pr-szempontból káros következményei lehetnek, hogy újrahasznosítottnak, komposztálhatónak vagy környezetbarátnak hirdet egy olyan terméket, amely valójában nem az.
Fontos szemmel tartani emellett, hogy a fenti alternatívák továbbra is egyszer használatos termékek, tehát az eldobható kultúra részét képezik, és erősítik a felhasználókban azt a rossz szemléletet, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mindenre megoldás. Az eldobható termékek állandó újragyártása, szállítása, csomagolása folyamatosan nyomást gyakorol a természeti erőforrásainkra.
További probléma, hogy jelenleg Magyarországon a lebontható (komposztálható) termékek visszagyűjtése széles körben nem megoldott, pedig azok komposztálhatósága kizárólag ipari körülmények között garantált – azaz a házi komposztra dobva nem fognak csak úgy lebomlani. Így ezek a termékek ugyanúgy hulladéklerakókban és -égetőkben kötnek ki. Még rosszabb eset, ha ezeket a szelektív gyűjtőbe dobjuk, és ezzel újabb kihívások elé állítjuk az újrafeldolgozókat.

Úszunk a műanyagban
Sajnos a fenti mondat szó szerint értendő. Becslések szerint évente mintegy 8,8 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. Amellett, hogy ez a rengeteg szemét megfullasztja és megöli az óceáni életet – és több milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoz –, a műanyagok apró részecskékre bomlanak, amelyek belépnek az élelmiszerláncba, és olyan károkat okoznak, amelyek következményeinek egy részét még nem látjuk.

A spanyolországi cádizi egyetem kutatásaiból kiderül, hogy az óceáni szemét 80%-a műanyagból áll. Talán még meglepőbb, hogy az óceáni szemét háromnegyede mindössze tíz különböző elemből tevődik össze, amelyek közül nyolc műanyagból készült. Négy gyakori hulladéktípus teszi ki az óceánban található szemét 44%-át; a Nature Sustainability (2021. június 10.) folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy az óceáni környezetben a top 4 hulladék a műanyag zacskók (14%), a műanyag palackok (12%), a műanyag élelmiszercsomagoló-edények és evőeszközök (9%), illetve az egyéb csomagolók (9%).

De nem kell az óceánig mennünk, hogy nagy mennyiségű egyszer használatos hulladékot találjunk. Évente 15 ezer tonnányit használtunk azokból az egyszer használatos műanyagokból (pl. ételtartó dobozok, italpoharak, zacskók), amelyek forgalomba hozatalát a július 1-jétől hatályos kormányrendelet betiltotta. Ez temérdek mennyiség, amelynek csak kis százaléka kerül be az újrahasznosítási rendszerbe, hiszen nem is minden eldobható ételes doboz újrahasznosítható. Ekkora mennyiségű hulladék kezelése gazdaságilag és környezetileg is óriási erőforrásokat kíván.

Tartós kapcsolat
A megosztáson alapuló gazdaság célja az erőforrásainkkal való takarékoskodás úgy, hogy az olyan termékeket, amiket nem használunk rendszeresen, nem vásároljuk meg, hanem másokkal közösen használjuk akkor, amikor éppen szükségünk van rá. Ezáltal kevesebbet kell legyártani az adott termékből. Példa erre a mosoda, ahova eljárunk kimosni a ruhánkat, ahelyett, hogy vennénk egy mosógépet otthonra. Ugyanilyen elven működnek az autómegosztó szolgáltatások, vagy a bérelhető kerékpárok, rollerek is. A vendéglátásban a Rakun Dobozközösség illeszkedik ebbe a modellbe.

„Számunkra prioritás a fenntartható szemlélet az élet minden területén, és éppen ezért is örültünk annyira a Rakun-projekt elindulásának, amivel végre mellőzhetővé válnak az egyszerhasználatos dobozok.” – felelte Breuer Péter, a Dobrumba Étterem egyik tulajdonosa, amikor arról kérdeztük, miért csatlakozzak ehhez az itthon egyedülálló kezdeményezéshez.

A Rakun egy olyan rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a vendég az ételt egy újrahasználható rozsdamentes acéldobozban tudja elvinni vagy házhoz rendelni a rendszerhez csatlakozó vendéglátóhelyekről. A szisztéma kifejezetten az élelmiszerhigiéniai szabályokhoz igazodva jött létre, és az a különlegessége, hogy nem a vendég által visszahozott dobozba kerül az étel. A visszahozott dobozokat a vendéglátóhely befogadja, a HACCP protokollja szerint fertőtleníti, és mindig egy általa korábban szabályszerűen elmosott, tiszta dobozba teszi a következő rendelést. Ezért ez a jelenlegi járványhelyzetben is higiénikus megoldás. Mivel ezek szabvány dobozok, a részt vevő helyek között körbe-körbe járnak, ahogyan a vendégek is. A rozsdamentes acélból, polipropilén tetővel ellátott doboz becsléseink szerint körülbelül 1000-szer használható újra. A tető cseppmentes zár és a doboznak jó hőálló képessége van, így a vendéglátóhelyek visszajelzése alapján minőségben is jobbak, mint eldobható társaik, amelyekből sokszor kifolyik az étel, és hő hatására meglágyulnak, illetve káros anyagok kerülhetnek belőlük az ételbe.

„Mindig is büszkék voltunk arra, hogy finom ételeket készítsünk és azokat szépen tálaljuk. Szerintem a Rakun-dobozokban sokkal jobban néz ki az étel, mint műanyagban, és biztos vagyok benne, hogy a vendégeinknek is jobban esik ebből enni.” – mondta Bodnár Henriett, a miskolci Végállomás Bistorant egyik tulajdonosa.

A dobozokat a Rakun csapata helyezi ki a vendéglátóhelyekre, jelképes, havi 100+áfa bérleti díjért cserébe.
Saás Petra, a Fruccola tulajdonosa szerint:
„Jó látni, hogy a vendégeink is szívesen kérik a Rakun-dobozokban az elviteles ételüket. Ma már olyan fontos, hogy mindannyian megtegyük a tőlünk telhetőt a környezetvédelem érdekében!”

Így működik
A vendég akkor használhatja a dobozt, ha a Rakun telefonos alkalmazáson keresztül előfizet a szolgáltatásra. Az applikációban kiválaszthatja a neki tetsző csomagot attól függően, hogy általában hány fogást szokott egyszerre elcsomagoltatni. Amíg tart az előfizetése, a dobozokat korlátlan alkalommal használhatja a résztvevő vendéglátóhelyeken. Az, hogy hány dobozra jogosult és mennyit vihet még el magával, az applikáció tartja nyilván, ezért a dobozcserét a vendéglátóhelyen egy QR-kóddal kell érvényesíteni, futáros házhozszállítás esetén pedig a futár segítségével a helyszínen. A QR kód beolvasásakor lehet beállítani, hogy pontosan hány doboz került visszavételre és kiadásra.

„Végre nem frusztrálódom azon, hogy mennyi szemetet termelek a napi munkahelyi étkezésemmel. Hiába van saját tárolóedényem, sok helyen nem akarják abba rakni az ételt. Ez viszont szuper megoldás!” – jelzett vissza az egyik Rakun-előfizető.

Házhozszállításnál a vendégtől visszaérkező dobozokat a futár fogja a vendéglátóhelyekre visszaszállítani. Ez a vendéglátóhely saját futárjával könnyen megvalósítható, és az eddigi tapasztalatok szerint jól is működik.

Egy másik előfizető szerint: „A Rakun megkönnyíti az elviteles ételrendelést. Sok helyen sajnos érthető okokból nem fogadják el a saját edényt, de nincs környezetbarát alternatíva. A Rakun pont ezt a rést használta ki. Higiénikus és zero waste.”

„Ha egymásra pakolnánk a műanyag dobozokat, amiket a Rakun előfizetői kiváltottak az elmúlt hónapokban, a tornyunk Budapest most épülő, legmagasabb házának tetejéig, 120 m magasra érne fel.” – mondja dr. Horvátth Sarolta, a Rakun társalapítója. – „Hiszünk benne, hogy mindegy egyes fel nem használt eldobható dobozzal teszünk a környezetünkért, és hálásak vagyunk azoknak az elkötelezett vendéglátósoknak és előfizetőknek, akik a Rakun használatával a hulladékcsökkentés mellett teszik le a voksukat. A Rakun csapata folyamatosan várja azon vendéglátóhelyek jelentkezését, amelyek szeretnének csatlakozni a dobozközösséghez!”

Képek forrása: Rakun