Literenként kétezer forinttal, 30-40 százalékkal drágultak januártól a pálinkák és a keserűk, mert ezekre is kivetették a 20 százalékos népegészségügyi termékadót. Az eddig is neta-köteles termékek népegészségügyi termékadója 20 százalékkal emelkedett, a pálinkák és a gyógynövénytartalmú alkoholos italok (gyomorkeserűk), amelyek eddig mentesültek e termékadó alól, most neta-kötelessé váltak. A tavaly nyáron kihirdetett rendeletmódosítás 2019. január 1-jétől érvényes, és kiterjed az összes szeszes italra, valamint az üdítőitalokra, a szörpökre, az energiaitalokra, a cukrozott kakaóporra, az előrecsomagolt cukrozott készítményekre, a sós snackre, az ételízesítőre, az ízesített sörökre, az alkoholos frissítőkre és a gyümölcsízekre.  

A rendelkezés – áfával is számolva – 700 forinttal emeli meg egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi árát, amihez még hozzájön a vendéglátásban forgalmazó árrése. A kiskereskedelemben ennél is nagyobb mértékű az áremelkedés.

A már nyáron kihirdetett rendelet váratlanul érte a pálinkafőzőket, a kereskedők pedig, mint várható volt, előrehozták pálinkabeszerzéseiket. Emiatt tavaly ősszel sok helyen üveghiány is kialakult, viszont az idei év gyenge pálinkaforgalommal indult.  

A Pálinka Nemzeti Terméktanács közleménye szerint ilyen mértékű adóteher mellett hosszabb távon feleződhet a kereskedelmi főzdékben előállított, évi 2,1 millió liter, 50 százalékos alkoholtartalmú pálinkának megfelelő mennyiség. Különösen azért, mert a bérfőzdékre nem vonatkozik a neta, a magánfőzésért literenként változatlanul 700 forintot kell fizetni, és az interneten hirdetett pálinkaforgalom visszaszorítására nincs hatásos eszköz. A gyártók mellett a forgalmazók is aggodalommal fogadták, hogy a pálinkák és a gyomorkeserűk hátrányba kerültek a vodkákhoz, a ginhez, a whiskykhez képest. A két hungarikum 2011-től élvezhette a versenyelőnyt a hazai piacon. Az unió azonban kifogásolta azt a kivételezést, hogy a kormány nem egységesen vetette ki a netát az alkoholos italokra.

A rendelet kihirdetéskor a szaktárca azt közölte, hogy a termékadó szorosan kapcsolódik a kormány adópolitikájához és népegészségügyi törekvéseihez. Az a szándék, hogy az adóterhelést a jövedelmeket terhelő adók felől a fogyasztási-forgalmi és káros externáliákat terhelő adók felé térítsék el. A neta egyik célja az egészségi kockázatot jelentő termékek körének szűkítése, fogyasztásuk és előállításuk visszaszorítása, illetve az élelmiszerpiac kínálatának kedvező irányba fordítása. Az egészségi kockázatot jelentő termékek forgalmazásából származó bevétel egy részét egészségügyi, népegészségügyi célokra fordítják.

Következő számunkban részletes piaci körképet közlünk arról, mit okozott a vendéglátásban a több termékre is kiterjesztett neta.