Regölyi Lilla és Regölyi Péter történelmet írt itthon, ha kissé teátrálisan akarnánk fogalmazni.
Mégpedig duplán így tettek, először tophamburger, azután vegánfronton. Kis hazai burgersztori és vegán „junkfood” kisokos következik.
2010-ben, amikor megnyitották büfékocsijukat a főváros egyik külkerületében, egy többsávos út mellett, benne volt a pakliban, hogy egy útmenti kis büfével több lett a III. kerület, ahol gyorsan bele lehet kapni valamit, amíg valami „normálisat” nem eszik az ember. De a pakli mást tartogatott. A Magic Burger utánfutós kocsija afféle zarándokhely lett, ahol nem ritkán húsz percet álltak sorban az emberek.
Azt a bizonyos kézműves hamburgert ugyanis, amivel azóta tele lett az ország – a legjobb éttermekig bezárólag –, ők honosították meg Magyarországon. Átlépték az addigi előítéleteket, ami a hamburger szót övezte, és akár csak az amerikai őshazában, elkezdtek gondos kidolgozottságú, igényes burgereket készíteni. A hamburger pedig nem az a műfaj, amit nagyon tukmálni kellene a közönségre.
Elfordulás a húsoktól
De az elöljáró szerep ennyiben nem merült ki. Az újbudai étteremnyitáskor a házaspár egyik tagja, Lilla, már vegán volt, majd Péter is követte őt ezen az úton. 2016-ban aztán radikális irányváltás következett: megnyílt a Vegan Love. Ma már egymás után nyílnak a vegán helyek, de akkoriban ez nagyot szólt – különösen a közismert hamburgeresektől.
Korábban inkább az volt a trend, hogy vegetáriánus helyeken hozzájuthattak a vendégek vegán ételekhez; a hagyományos éttermekben pedig gyakorlatilag sehol nem volt korrekt vegán opció, de teljességében vegán hellyel ekkoriban még kevesen mertek próbálkozni.
Nem pusztán „egy” vegán hely
A Vegan Love-val aztán megismételték azt a sikert, mint a Magic-kel. Azt a fajta burgert és hotdogot kínálták, ami után szem nem marad szárazon. A szárazság egyébként is nagy rákfenéje a húsmentes street foodoknak – ők megmutatták, hogy nem a hússzaft a kulcsa annak, hogy egy ilyen étel igazán nagyot szóljon.
Shiitake, édesburgonya, lencse új szerepben
El lehet képzelni, hogy egy vérbeli burgerfan hová küldene el minket a brokkoli- vagy lencsehúsos javaslatunkkal. Pedig aki mégis hajlandó egy esélyt adni a véráldozat nélkül készült burgereknek, meg fog lepődni azon, hogy hiányérzet nélküli is lehet egy tökéletesen növényi alapokon nyugvó burgerezés. És nem, most nem arra gondolunk, amikor a közel-keleti gyorsétteremben kikérjük a falafeltálat, mert az sokkal inkább az „ettünk valami húsmenteset” élményét adja.
Igazán szaftos élmény
Nem kérdés, hogy aki kifejezetten a marhafaggyút és a sült hús illatát keresi, mert kizárólag ez irányból képes értelmezni egy hamburgert, annak borítékolva van a csalódás. Aki azonban kevésbé röghöz kötött, egy új világot fedezhet fel, amiben jól ismertek az ételek – legyen az burger, hotdog vagy taco –, de növényi megoldásokkal hozzák az adott étel élményét. Vegán „burgerhúst” gyúrni lehet babból, lencséből, brokkoliból, ahogyan történik ez a Vegan Love-ban is. A kínálatuk egyik legerősebb képviselője azonban az a BB Veg Chick’n burger, ami ropogós bundában sült szejtánból („búzahúsból”) készül, és a csirkeburgerek legjobb pillanatait idézi.
A Beyond Meattel még egyet emeltek a téten
Sokaknak problémát jelent azonban a vegán étrendre jellemző túlzott szójafogyasztás (ez a téma önmagában messzire vezet), valamint a jelentős gluténfogyasztás. Nemrég zajlott le a Vegan Love egy önálló vacsoraestje, amelyen bemutatták a Beyond Meat pogácsával készült burgert, a megjelent több mint hetvenfős vendégseregnek. Ezt a húspótlót – ha helyes egyáltalán ez a szó – egy Los Angeles-i bázisú cég gyártja, és nagy előnye számos más hasonló megoldással szemben, hogy sem glutént, sem szóját nem tartalmaz. Az alap összetevője a zöldborsófehérje, de semmi zöldre (vagy borsóra) nem asszociáljunk, a készítésnek és fűszerezésnek hála pont olyan volt a harapása, akár egy lágyabb húspogácsának. Ez irányban haladnak tovább tehát a vegán világ ezen fejlesztései, visszavenni egy kicsit szénhidrát, glutén és szójafronton, és még többek számára egészséges alapanyagokból megadni azt az élményt, amiből szívesen újra repetázik az ember.