A környezetbarát fogyasztók – ha elegendő információt kapnak az egészségügyi és környezeti előnyökről – szívesebben fogyasztanak olyan baromfihúst, amelyet alternatív fehérjével, például rovarokból álló takarmánnyal etetnek.
A fenti megállapítást az Albertai Egyetem új tanulmányában tette közzé. Az Európai Unióban jelenleg nem szabályozzák a takarmány-összetevők kötelező címkézését – de például az Egyesült Államokban vagy Kanadában sem –, fogyasztói oldalról viszont egyre nő az érdeklődés az állati takarmányozáshoz használt alternatív fehérjeforrások mibenléte iránt.
A Food Policy folyóiratban megjelent tanulmányban több mint ezer német fogyasztónak mutattak meg nyers csirkemellekről fényképeket. Egyes csirkéket szokásos szójaliszttel etettek, másokat feketelégylárvát vagy spirulinát tartalmazó rovarliszttel. A két alternatív fehérjeforrás intenzívebb vörös és sárga árnyalatokat eredményezett a húsban.
A résztvevők fele tájékoztatást is kapott az egyes takarmányokhoz kapcsolódó táplálkozási és környezeti előnyökről. A másik fele nem kapott ilyen információt. Mindkét csoportot arra kérték, hogy ismételten válasszon véletlenszerű pár csirketermék közül, amelyek árban, takarmányozási étrendben, a fenntarthatóságra és az egészségügyi jellemzőkre vonatkozó információkat tartalmazó címkék között különböznek egymástól.
Bár a résztvevők preferenciái vegyesek voltak, akiket már érdekelt a fenntarthatóság és akik tájékoztatást kaptak a rovarokkal és algákkal táplált húsról, azok inkább vásároltak belőle. A környezettudatos fogyasztókat a csomagolás címkézése is felkeltette, amely elősegítette a jótékony ómega-3 zsírsavak magasabb szintjét az alternatív etetésű csirkehúsmintákban. Amikor a csirkében lévő rovarlisztről vagy spirulináról meséltek nekik, azok a fogyasztók, akik nem vallották magukat környezettudatosnak, azt mondták, hogy nem vásárolják meg.
„Az eredmények azt mutatják, hogy az információszolgáltatás kétélű fegyver” – véli a kutatás vezetője. – „Ez arra késztetheti a nyugati fogyasztókat, hogy undorral reagáljanak a rovarokból vagy algákból származó élelmiszerek iránt.”
A tanulmány azt sugallja, hogy a csomagok címkézése széles körben elterjedt oktatási kampányokkal párosítva elősegítené a fogyasztói tudatosság növelését.
(Forrás: New Food Magazine)
