A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) november 16-án ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. A Jubileumi rendezvényen elismerő oklevélben részesültek azok a hegybíró kollégák, akik az elmúlt negyed évszázadban a hegyközségi rendszerben dolgoztak. Az ünnepség díszvendége Áder János korábbi köztársasági elnök volt, aki előadásában a klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatásait elemezte.
A rendezvényt megnyitó Légli Ottó elnök beszédében felidézte, hogy 1894-től a kommunista hatalomátvételig az ágazatirányítás alapegységeit jelentették a hegyközségek. Légli Ottó ismertette, hogy a jubileumi ünnepség alkalmából levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök úr. Levelében a kormányfő külön kitért a bormarketing kérdésére, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a magyar bor népszerűségének növeléséhez erős hátteret jelent az a komplex borpromóciós program, melyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa indít el, valamint az a kormányzati döntés, hogy immár külön kormánybiztos fogja segíteni a magyar bor népszerűsítésében a magyar bor ágazatot.”
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke nyitotta meg a jubileumi rendezvényt
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos köszöntő beszédében kiemelte, hogy szakmai munkájában mindig biztosan számíthatott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Az eddigi együttműködés eredményei is biztosítják a bormarketing területén a közös munkát a Kormány és a Szakmaközi szervezet között. Az állami bormarketing feladatok ellátására 3 milliárd forint áll rendelkezésre a Kormány döntése értelmében. Olyan stratégiát kell megalkotnunk, amely abban segít, hogy a következő négy évben sokkal alaposabban, hatékonyabban tudjunk dolgozni. Olyan átlátható termékstruktúrára van szükség, amivel a világot le tudjuk nyűgözni – hangsúlyozta Rókusfalvy Pál.
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a világot lenyűgöző, átlátható termékstruktúrára van szükség
Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár dr. Nagy István miniszter úrnak a szőlőtermelők és borászok munkájával kapcsolatos elismerő gondolatainak átadását követően kiemelte: „a szőlő-bor ágazat a magyar agrár-élelmiszeripar fényes csillaga. A magyar szőlőtermelők és borászok pedig biztosan számíthatnak a magyar Kormányra.”
Fürjes Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszédében hangsúlyozta: az együttműködés annyira fontossá vált, hogy ma már versenyképességi tényező. A bor olyan, mint a sport, összehoz bennünket – mondta.
Az ünnepségen ezt követően azok a hegybírók vehettek át elismerő oklevelet Légli Ottó elnöktől és Frittmann János szakmaközi ügyekért felelős alelnöktől, akik a hegyközség majd a HNT munkavállalójaként dolgoztak az elmúlt negyed évszázadban a magyar szőlőtermelőkért és borászatokért.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára az elismerő oklevéllel kapcsolatban kiemelte: „A 2012. évi hegyközségi reform új alapokra helyezte a hegybírói munkakört azzal, hogy megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét. Ezzel egyidejűleg kiszámítható életpályamodellt alakított ki a törvényi szabályozás, melyet további elemekkel egészített ki a Kormánnyal való együttműködés során a HNT. Ennek egyik mérföldköve volt az a stratégiai megállapodás, melyet 2016-ban kötött a Földművelésügyi Minisztériummal. Ezzel összhangban a HNT kidolgozta a hegybírói munkának a továbbképzési és jutalmazási rendszerét. A munka azt eredményezte, hogy évről évre újabb közigazgatási feladatokat vállal át az államtól a HNT. Az új bortörvény is a hegybírói karra alapozza a szőlész-borász szakma egyablakos ügyintézését, mely az e-Pincekönyv informatikai rendszer bevezetésével fog kiteljesedni.”
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára előadásában az új bortörvényről is beszélt
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnök előadásával vette kezdetét a délutáni pódiumbeszélgetés, amely az európai szőlő-bor ágazat kihívásait vitatta meg az éghajlati, társadalmi és klímaváltozások tekintetében.
Áder János szerint akár a Magyarországon tartott sportesemények – köztük a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság – szüneteit is fel lehetne használni a magyar borok bemutatására, reklámozására. A bormarketing lehetséges eszközeként említette a konferenciaturizmust és az ahhoz kapcsolódó vendéglátást is, amely alkalmas arra, hogy a konferenciaturizmus résztvevői egyszerre tudjanak megismerkedni a magyar gasztronómiával és a hozzá kapcsolódó magyar borokkal. Hozzáfűzte, ehhez az is szükséges, hogy a hazai vendéglátóhelyeken tudjanak az ételekhez társítható magyar borokat ajánlani, így szükség van a területen dolgozók képzésére is. A volt köztársasági elnök előadásában kitért a klímaváltozás és a szőlészet kapcsolatára is, rámutatott, hogy a világban olyan klimatikus változások zajlanak, amelyek mindenkit, köztük borászokat is érintik. Ezért a legfontosabb feladatnak az alkalmazkodást nevezte.
Áder János korábbi köztársasági elnök a bormarketing lehetséges eszközeként említette a konferenciaturizmust és az ahhoz kapcsolódó vendéglátást is
A pódiumbeszélgetésen Győri Enikő EP-képviselő megvilágította azt a folyamatot, miszerint különböző NGO-szervezetek fogyasztói elvárásként fogalmaznak meg alkoholellenes szabályozási kéréseket és végeznek nyomásgyakorlást az európai döntéshozókra.
A brüsszeli központú európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek szervezete, a Copa-Cogeca Bor Munkacsoportjának elnöke az olasz Luca RIGOTTI felhívta a figyelmet arra a bizottsági megközelítésre, amely a fenntarthatóságot csak környezetvédelmi szempontból vizsgálja és ennek rendeli alá a növényvédelmi szabályozást. „A termelés biztonságát nem veszélyeztethetjük, hiszen azzal a gazdasági fenntarthatóságot hagynánk figyelmen kívül. Az európai belső piac működését veszélyezteti továbbá a nemzetállamok egészségvédelmi előírásai, melyek a bort alkoholként definiáljak.”
Thierry COSTE, az Európai Borrégiók Egyesületének, az AREV főtanácsadója számos gyakorlati példát mutatott be a szárazság elleni védekezés tekintetében. „Az öntözésnek okszerűnek kell lennie, és kerülni kell minden olyan elavult módszert, amely nem átgondolt öntözési terv alapján valósul meg.”
A pódiumbeszélgetés résztvevői az európai szőlő-bor ágazat kihívásait vitatták meg az éghajlati, társadalmi és klímaváltozások tekintetében
_____________________________________________________
Fotók: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
