A nagy tömegek, vagy akár több milliárd ember számára talán soha nem készülhet organikus (bio) étel, jelenleg ugyanis a világ élelmiszeripari termelésének mindössze 1 százalékát teszik ki az ilyen élelmiszerek, miközben milliók vagy éheznek, vagy elhízottak a nagy mennyiségű junk foodtól.
A szakma már a 2016-os februári nürnbergi BIOFACH-ra készül, a világ legnagyobb tekintélyű organikus élelmiszer és alapanyag vásárára, amely lassan negyedszázados múltját ünnepli, és egy hajdani kis kiállításból nőtte ki magát tekintélyes méretű világpanorámává.
Az Action For More Organic! szlogen vagy az Organic 3.0 elnevezés is jelzi, hogy az élelmiszeripar stratégiát váltott. Régen főleg megszállottak nyitottak bioélelmiszert árusító kisboltokat, de ma már rájöttek, üzlet ez a javából, és ma már világszerte nyílnak csak organikus fogásokat kínáló éttermek.
A „hivatalos” vendéglátás és közétkeztetés jelentős része azonban nem működne a félkész termékek, különféle keverékek, porok, paszták, kész mártások, húsleveskockák, fűszer összeállítások és alapkrémek nélkül – véli a szakemberek jelentős része –, hiszen sok százezer vagy éppen millió embert nem lehet kiszolgálni biocitrommal, a hátsó kiskertben termett zöldségekkel, permetezőszert sosem látott gyümölcsökkel. 2013-ban a globális bio eladás 72 milliárd dollárt tett ki, de ez a globális élelmiszeriparnak csupán 1 százalékát jelenti. Még a fejlett ipari országokban élők közül sem mindenki engedheti meg magának a drágább és egészségesebb élelmiszert, a szegényebbek milliói pedig talán soha.
Ahhoz, hogy komoly áttörést lehessen elérni, Markus Arbenz, a legnagyobb tekintélyű organikus élelmiszerekkel foglalkozó szövetség, az IFOAM ügyvezető igazgatója szerint arra is szükség van, hogy a politikusok és a civil társadalom egyaránt értse és akarja a változást. Ha még a világ egyik legfejlettebb államában – mint Németország – is probléma ez, akkor mit várhatunk el ott, ahol azért küzdenek, hogy ennivalóval el tudják látni állampolgáraikat? Ha nagyságrendileg nem lép tovább a szektor, akkor ez olyan lesz, mintha lebecsülnénk a klímaváltozás veszélyeit vagy a tudományos kutatások fontosságát – tette hozzá az igazgató.
