Keiko 40 éve él Magyarországon, és ma már szinte jobban őrzi a magyar hagyományokat, mint a szülőföldje, Japán szokásait. Viszont ha egyszer japán ételeket kezd készíteni, akkor a legautentikusabb fogásokat lehet kóstolni nála. Keikoval arról az örökségről beszélgettünk, amit az édesanyja asztalától hozott egészen Budapestig.
(Szerző: Riedl Annamária)
Hogy is kerül a gyoza Japánba?
Egyszerűen. A gyoza kínai étel, de a japánok japánosították, és így ma már ott is nemzeti étel – nevet -. Pont úgy készítjük mi is ezeket a fűszeres kis csomagokat, mint a kínaiak. Kis tésztába töltünk sertéshús, káposzta, fokhagyma, zöldhagyma és gyömbér keverékét. És végül egytálételként fogyasztjuk. Japánban attól függetlenül, hogy minden háztartásban megtalálható, az éttermek étlapján is ott van, mert a mai fiatalok nagyon szeretik ott fogyasztani. Épp ezért, ma már a hagyományos és tengeri gyümölcsös mellett a vegetáriánus is megtalálható, amin, be kell vallanom, először nagyon elcsodálkoztam.
Mi a jó gyoza titka?
Az, hogy a tészta lisztjét vegyesen, búzalisztből és réteslisztből kell készíteni. Ettől válik sütéskor roppanóssá, olyanná, amilyen minden alkalommal az édesanyám asztalára került, amikor készített. Nálunk a családban a sertéshúsos volt a hagyományos, de én nagyon szeretem a tengeri gyümölcsöst is, főleg a garnélásat.
Forrás: Gourmet Fesztivál
Önnek is ez a kedvenc japán étele?
Mondhatjuk, hogy igen, ugyanis a tonhal után a nagy kedvencem a káposzta, és ebben az ételben nagyon sok van. Szeretem a sushi-t is, de Magyarországon azt nem lehet igazán jól elkészíteni, hiszen itt többnyire fagyasztott tengeri halak vannak. Magyar ételek közül is a töltött káposztát szeretem a legjobban, hiszen ott is megtalálható a káposzta és a sertéshús keveréke. Amikor 40 évvel ezelőtt Magyarországra költöztem, a töltött káposzta volt az első, amit meg kellett tanulnom a kolléganőimtől, annyira ízlett már az első alkalommal is.
Hogy került Magyarországra?
Ez egy nagyon kedves történet. Japánban kötelező az angol nyelv tanulása. És szerettem volna jobban gyakorolni a nyelvet. Japánban van egy szervezet, akik összekötik a külföldi diákokat, hogy angol nyelven tudjanak levelezni. És én a ma már férjem elérhetőségét kaptam meg legelőször. Angol nyelvű levelezéssel indult tehát a kapcsolatunk.
És miért éppen Magyarországon élnek?
Ezt igazából soha nem terveztük. Se Japánt, se Magyarországot, egyszerűen így hozta a sors. Én munkát kaptam Budapesten egy japán cégnél, ahol adminisztrátor voltam. Én voltam kapcsolatban a japán cégekkel és ügyfelekkel. Ez volt az első munkahelyem, és innen mentem nyugdíjba 35 év után. Így nem volt kérdés, hogy itt fogjuk az egész életünket leélni.
Gyoza
Könnyen meg tudta tartani Magyarországon a Japán hagyományokat?
40 éve élek Magyarországon, ami nagyon hosszú idő. Itt éltem az életem jelentős részét, így elsősorban magyar hagyományokat tartok. De persze vannak japán szokások is a háztartásomban, de nagyon drágák azok az alapanyagok, amelyek a japán konyhának az alapjai. Nagyon drága Magyarországon a hal és a haltermékek. A sertés és a csirke is fontos összetevője a japán konyhának, és mivel ezeket megfelelő áron lehet beszerezni, valamennyire tudom tartani a japán hagyományokat is.
A gyerekei mennyire ismerik azokat a szokásokat, amelyben Ön felnőtt?
Amikor az édesanyám élt, minden évben mentem hozzá, és nagyon sokszor jött a családom is, de ők mindettől függetlenül magyarok. Nagyon szerették Japánt, mert csodás ország, de ők ide tartoznak. Édesanyám mindig nagyon bőségesen főzött ránk, amikor nála voltunk, és minden tradicionális étel megtalálható volt az asztalán. Nem volt túl kísérletező, így a férjem és a gyerekeim is meg tudták alaposan ismerni a japán gasztronómiát. Nagyon szerettük a rántott sertéshúst nála, amire a magyarok mindig azt hiszik, hogy csak náluk van, Japánban pedig csak halat esznek – nevet -.
Milyen japán ételeket szokott elsősorban készíteni?
Okonomiyakit, a japán pizzát elsősorban, mert azt mindenki nagyon szereti. Káposztásat, garnélásat, bacon-öset, mindenfajtát. A tempura udont nagyon szereti a családom, úgyhogy azt is. Érdekes módon, ezek nem biztos, hogy családi receptek, mert egyszerűen amióta az eszem tudom, ezeket az ételeket el tudom készíteni. Hiszen minden nő tud főzni, nem? Nálunk a lányok nem igazán tanulnak főzni, de sokat segítenek otthon a konyhában. De Japánban rengeteg utcai ételt lehet kapni, ez egy másik nagy hagyomány Japánban, és inkább ott esznek az emberek, főleg a fiatalok. Az én fiatal koromban sem volt ez másképp.
Okonomiyaki, azaz japán pizza
Mennyivel nehezebb vagy könnyebb egyik vagy másik konyha ételét elkészíteni?
Mondhatom, hogy mindkét nemzet ételeit nehéz elkészíteni. A japánt talán azért nehezebbek, mert nem igazán lehet autentikus összetevőket kapni Magyarországon, ezért sokszor magyar ételeket készítek, bármilyen meglepő. Viszont a férjem kedvence a yakitori, de az egy nehéz étel, azt például nem szoktam csinálni, mert egyrészt pácolni kell, másrészt pedig faszénen kell megsütni. Ez egy belvárosi lakásban nem igazán könnyű művelet – nevet -. Ezért ezt legtöbbször megvesszük. Elsősorban inkább a tésztákat részesítem előnyben, és a kínai kelt, mert ezeket könnyű elkészíteni, és jó minőségben meg lehet kapni őket. Viszont itt van például a sukiyaki, amihez nagyon vékonyra szeletelt szaftos marhahús kell, de én ezt sertéshússal szoktam helyettesíteni. Úgy szoktam kicsit csalni, hogy amikor tarját rántok, befagyasztom, és fagyottan nagyon szépen vékonyra lehet szeletelni a húst. Ezt a trükköt még Japánból hoztam. Legtöbbször akkor szoktam a japán konyhát előtérbe helyezni, amikor kicsivel több időm van. Ez alól egyedül az onyigiri a kivétel. Amikor utazok valahova, akkor szoktam csinálni, mert az vezetés közben is könnyen ehető, és még most is sokat utazgatok.
Gyoza is kerül otthon az asztalra?
Igen, de 50-60 darab alatt nem tudok megállni egy-egy alkalomkor, úgyhogy ilyenkor két serpenyővel szoktam készíteni. Ilyen, ha az embernek két fia van. Viszont, ha a tészta megvan, akkor már gyorsan megy minden. Ma már lehet kapni előre készített tésztát, amit sokszor megveszek én is inkább, de ha úgy van időm vagy kedvem, a tésztát is én gyúrom, mert hát persze, legtöbbször akkor nem szokott otthon lenni, amikor azt szeretnénk enni. És legyünk őszinték, sokkal jobb az általunk készített tészta, mert az biztos, hogy roppanni fog sütés után. De Japánban is legtöbbször venni szokták ezt a tésztát, mert szinte minden élelmiszerboltban árulnak. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekeim kritizálják, ha nem jó a tészta. És persze, a gyoza is nagyon sovány húsból jó, mert különben eláztatja a tésztát. És mivel ahogy már beszéltük, Magyarországon nem könnyű a japán receptek elvárásai szerinti megfelelő hús kaptni.
Talál azért jó minőségű alapanyagot a városban?
Persze. Nagyon szeretek piacra járni, már többször bejártam a városban az összeset. Több helyen találok jó alapanyagokat, így már visszajáró vendég vagyok egy-két helyre, főleg amióta a workshop-ot is visszük, amire mindig nagyon sok a jelentkező, úgyhogy meg kell találni mindig a legideálisabb összetevőket.
