A magyar Bocuse csapat is a Veresi paradicsom mellett tette le voksát

Szerző: | máj 5, 2021 | Alapanyagok, Bocuse d'Or | 0 hozzászólás

Veresegyház – Ha van az országnak olyan pontja, ahol paradicsomi állapotok uralkodnak, a veresegyházi paradicsom birodalom biztosan közéjük tartozik.

Parlament méretű üvegházak, a 21. századi legmodernebb technikájával felszerelve, itt terem az országban egyedül a pirosló zöldségek királynője a legzamatosabb Piccolo. Igazán ünnepi asztalokra kínálkozik, s szinte függőséget okoz. Innen rendeli a zamatos fürtöket a csaknem az összes hazai Michellin csillagos étterem, a Bocuse D’or világverseynen induló magyar csapat hivatalos beszállítói, de mellettük sok ezer vásároló kedvencévé vált a Veresi paradicsom.

Pedig alig hat éve itt csak üres dombok álltak, mígnem jött multi cég menedzsere, aki éppen profilt készült váltani. Márkus Zsolt a paradicsom termesztés fellegvárában, Hollandiában töltött pár hónapot, itt tapasztalta meg, hogy miként lehet az asztalra tenni a világ legédesebb paradicsomait. Aztán kitanulta a szakmát, hosszas utánajárással sikerült biztosítania, hogy vásárolhasson a különleges nemesítésű  vetőmagokat, mint kizárólagos hazai termelő. Komoly szakértői bizottság előtt auditokon kellett megfelelni mielőtt rábólintanak arra, hogy partner lehessen. Prezentációt tartott,  részletesen bemutatta a teljes termelési technológiát.
– 2015-ben kezdtük a termelést, először két üvegházat húztunk fel. Majd két éve egy harmadikat, amely a téli termelésre is alkalmas. Így egész évben tudjuk termeszteni 4 vezető fajtát, köztük a zászlóshajót, a Piccolot – meséli lelkesen a cég tulajdonosa, miközben a zamatos gyümölcsökkel az asztalánál fogad. – A hazai vásárlókban az a nézet maradt meg, hogy régen a nagyi paradicsomja mennyivel ízletesebb volt. S valóban, rengeteg olyan termék található az üzletek polcain, amelyek szépen virítanak, de az ízük nulla. Ezt bárki elő tudja állítani. Úgy csúfolják őket, “waterball”  – vízlabda. A mi terményünk azonban kimutathatóan sokkal ízletesebb, mint a nagyié volt, még senki nem csalódott.  A szezonális klimatikus helyzettől függően dolgozzuk ki az öntözési stratégiát, hogy hány fok legyen, milyen páratartalom, éppen milyen tápanyagra van szüksége a növénynek. Mérjük a levél hosszt, a bogyó számot (fürtterhelés), a virágozási sebességet, növényegészségügy állapotot, mintát vesznek az egyes fürtökből – sorolja Zsolt.
A varázsszó: „a beltartalmi érték” – Műszerekkel analizálják a  paradicsomok ásványi anyag, vitamin, vagy antioxidánsok tartalmát, és az édességét. Az import paradicsom egy részét még zölden szedik le, hogy mire a felvevő piacra  ér pont beérjen bepirosodjon. Januárban bemérték, hatod annyi volt az antioxidáns a tartalma az importnak, mint a mienknek, amely van, hogy öt órával a szedés után már a kereskedelmi lánc központi raktárába  kerül – árulta el a szakember.  Az ár kétségtelenül magasabb az importnál, ám egyre többen gondolkodnak úgy, hogy inkább kevesebbet, de prémium minőséget vesznek, mint az íztelen és olcsóbb termékből többet – vélekedett a vezető.
Az üvegházak hossza 100- 200 méter is lehet, összterületük 6,5 hektár. Egy üvegház felépítése akár másfél milliárd forintba is kerülhet, ám ezek világszínvonalúak, minden paraméterük állítható.  Napi 330 köbméter öntözővizet használnak a nyári nagy melegben és ami felesleges, azt visszaforgatják, egy csepp sem megy veszendőbe. A téli üvegházban gigászi reflektorok pótolják a napfényt, sötétedéskor pedig ernyők takarják el az üvegfalakat, mert olyan erős fényük van, hogy kilométerekre nappali fényt varázsolna az éjszakába,  zavarná a lakókat Egy hektárnyi területen 6 zöldmunkás dolgozik. A cég 66  embert számlál. Van holland szakértőjük és hazai biológusuk is. Segítségükkel évi kétezer tonnával vannak jelen a hazai piacon, melynek jelentős részével a téli import paradicsomot váltották ki.
Aztán a házigazda beinvitál magába a „paradicsomba”. A bejáratra tapasztva több oldalnyi szigorú leírás fogad. Csak teljes védőöltözetben, kesztyűben, fertőtlenítések után lehet belépni. Egy műtőben sem lehetnének szigorúbb feltételek. – Fertőzés szempontjából a legveszélyesebb  elem maga az ember. Van olyan vírus, amelyik  egy hónap alatt ledarálja az ültetvényt. Átjárni is tilos az egyik üvegházból a másikba – szögezi le a tulaj.
A látvány lenyűgöző, pályaudvar méretű távlatok, ameddig a szem ellát egekbe kúszó növények, nagyjából öt méter magasságig. Fürtökben lógnak a paradicsomok. Jelzi, hogy ebből nyugodtan szakíthatunk, nem kell megtörölni, semmi vegyszer nincs rajta. Az íz szétrobban az ember szájában. Ha körbe akarnám írni, az lap aljáig tartana, egész biztosan nem kóstoltam még hasonlót. – Ezeket tavaly augusztus elsején ültették, de nem termőföldbe,  hanem Sri Lankáról szállított dobozolt  kókuszháncsba.   Ezen keresztül sokkal jobban lehet szabályozni a víz és a tápanyagok bejutását a növénybe. Nyolc héttel később már szüretelték az első termést. Azóta folyamatosan terem, mintegy tíz hónapig- aztán eljön a vég. Kitisztítják az utolsó levélig a hatalmas üvegházat. Egy hónapon át, sok tonnányi növény kikerül, hogy azután jöhessen az új telepítés, előtte teljes fertőtlenítés.
– Látja annak a levelein kis foltok vannak, a kártevők ellen itt is küzdeni kell.  A lisztecske ellen ragadozó poloskát telepítünk, s vannak fürkészdarazsaink is. A porzást poszméhek végzik, dobozokban szállítják külföldről. Egy üvegházban millió szám vannak jelen a saját rovarjaink.
Büszkén meséli Márkus Zsolt, hogy több egyetemen tananyag  lett a  Veresi paradicsom története pénzügyi és technológia szempontból is, nem egy hallgató jár át gyakorlatra hozzájuk. De minden részletet azért nem osztanak meg, vannak saját fejlesztések, módszerek, tapasztalatok, ezek hétpecsétes titoknak számítanak.
– Nem telhet el úgy nap, hogy ne egyek a paradicsomunkból. Szenvedélyemmé vált és missziónkká a téli tiszta termesztés, sok időt töltök itt, pedig van még két jelentős vállalkozásunk.  Mondhatom, akik egyszer megkóstolták a paradicsomunkat, azok igazi rajongókká váltak. Facebook-oldalunkat 80 ezren követik egy kicsit új szemléletet hoztunk a magyarországi agráriumba, és Zsolt nagyon büszke arra, hogy a saját termékeit száz közül is felismerné.