Közös GINOP-projekt keretében vizsgálta a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) és az Edutus Egyetem azt, hogy milyen megoldásokat lehet találni az ágazati munkaerőhiányra, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésére, ezen belül is az atipikus foglalkoztatás alkalmazásának bővítésére a szektorban.
A projekt záró szakaszának kiemelkedő pontja a 2022. szeptember 7-én megrendezett „Konferencia a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás munkaerőpiaci helyzetéről – Az atipikus foglalkoztatás ösztönzését célzó ágazati projekt eredményei” című esemény volt.
A GINOP-projekt részét képezte a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatok aktuális munkaerőpiaci helyzetének megismerése, amelyhez szekunder és primer kutatást egyaránt végeztek. A szekunder kutatás eredményeire építve sor került egy primer kutatásra is azzal a céllal, hogy munkaadói és munkavállalói oldalról feltérképezzék az atipikus foglalkoztatás kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat és fejlesztési lehetőségeket.
A kutatások eredményei alapján elmondható, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók nyitottak az atipikus foglalkoztatási formák iránt. A munkaerőhiány által generált problémákra megoldást jelenthetnek a kísérleti projekt keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ágazati munkaadók közreműködésével végzett gyakorlatközpontú szakmai képzések. Az érdeklődő munkáltatók, érdekképviseleti szervezetek tagjai, szakmai partnerek, valamint a potenciális munkavállalók a konyhai-kisegítő és a kisegítő-felszolgáló képzési programunk közül választhattak, melyek a hagyományos képzésekhez képest rövidebb idő alatt elvégezhetőek, és nemcsak az új, hanem a meglévő munkavállalók számára is hasznosítható tudást nyújtanak.
A rövid idejű képzésekkel párhuzamosan az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő, alkalmi munkavállalás, diákfoglalkoztatás) nagyobb arányú alkalmazása szintén segíthet a vállalkozások munkaerő-problémáinak enyhítésében.
Az ágazatban megjelenő munkaerőpiaci problémák jelentősen megnehezítik a szálláshelyek és vendéglátó egységek minőségi szinten tartását, Fotó: 123rf.com
Soha nem tapasztalt kihívások előtt a turizmus és a vendéglátás
A GINOP-projekt eredményeinek ismertetésére konferenciát szervezett Tatán a VIMOSZ, az MVI és az Edutus Egyetem, de a száraz statisztikai adatok, grafikonok prezentációja mellett a felszólalók nem kerülhették meg a szakma mai, legégetőbb gondjait.
„Ha heteken belül nem történik semmi, akkor sokan úgy döntenek majd, jobban járnak, ha október és március között bezárnak, hisz az energetikai ársokk miatt leépülő spirálba jutnak” – sommázta prezentációjában a vendéglátás jelenlegi kritikus állapotát Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke.
Elmondta, az ágazat mai helyzetét elemezve 2019, a covid előtti esztendő kellene legyen az összehasonlítási alap, de sajnos a Magyar Turisztikai Ügynökség és a KSH sem tisztította meg a statisztikáit a koronavírusos időszaktól. A szakma számára azonban az összehasonlítási alap 2019. Ami a turizmus GDP-hez való hozzájárulását illeti, 2019-ben ez 10% volt, 2021-ben 8,1%, de a kidolgozott stratégia 2030-ra 16%-ot irányoz elő 600 ezer munkavállalóval, vagyis az alkalmazottak számát duplázni kellene.
Kitért arra is, hogy a menedzserek fő problémája most az energiaár-robbanás kezelése, hisz ez tízszerese is lehet a korábbinak, amikor egy szálloda, fürdő, vendéglő havi költségében a gáz- és/vagy villanyszámla mindössze 3-8 százalékot tett ki. „Ágazati érdekképviselet szinten kell lobbizni energiaügyben” – mutatott azonnal meglépendő kiutat Gál Pál Zoltán.
A GINOP-projekt eredményeinek ismertetésére összehívott konferencián, Tatán a felszólalók a szakma legégetőbb gondjairól is beszéltek, Fotó: Grósz Balázs
Az aktuális problémák átfutását Kovács László, az MVI elnöke sem kerülhette meg. Helyzetképet skiccelve elmondta, hogy a járvány alatt 3400 vendéglátóhely tett lakatot az ajtóra, ebből kb. 1600 Budapesten és Pest megyében, de tovább szűkítve a kört, 1189 a belvárosban. Legtöbbjük italforgalmazó és szórakozóhely, mert ők kiszorultak a kiszállítási egérútról. Kitért arra is, hogy a vendéglátásban az alapanyagok ára gyakorlatilag megduplázódott, viszont a szakmában pontosan tudják, a vendégekben lakozik egy ingerküszöb, s habár az alapanyagok ilyen mértékben drágultak, az árakban csupán egy 15-20 százalékos emelkedés jelent meg. De kérdés, mit hoz a holnap, amikor a kemény energiaszámlák is lecsapnak. Példaként említett egy budapesti, belvárosi luxusvendéglőt, amely augusztusra 22 millió forintos áram- és 10 milliós földgázszámlát kapott. „A vendéglők elkezdtek spórolni, csökkentik a nyitvatartási időt, viszont ezzel visszaesik a vendégek száma is, főleg hét közben. Többen fognak most bezárni, mint a covid idején” – tette hozzá.
„A korábbi munkanélküliségből munkásnélküliség lett” – foglalta össze a lényeget Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára megjegyezve, hogy „a munkaerőhiányra nincs egy, mindent megoldó válasz”. A tapasztalatok alapján úgy véli, a megoldáshoz kis lépések, mozaikok kellenek, szükséges az atipikus foglalkozás növelése, új ötletek, családbarát megoldások, innovációk és nem utolsó sorban „képzés, képzés, képzés” szükségesek.
A főtitkár elmondta, sajnos a pandémia alatt nagyon sok jó szakember kiszűrődött az ágazatból, és személyes tapasztalatként jegyezte meg, hogy amikor egy szakmán kívülivel beszélgetve, akinél korábban turizmusban dolgozó szakember vállalt munkát azt mondta neki, hogy milyen jó szakembereitek vannak, nem tudta, hogy még jobban elkeseredjék, vagy udvariasan mosolyogjon. Mindezzel azt akarta jelezni, hogy a turizmus-vendéglátásnak a pandémia alatt, a bizonytalanság miatt nagyon sokan fordítottak hátat, az ő visszacsalogatásuk pedig kérdéses.
A konferencia további felszólalásait ITT olvashatja.
A projektről további információ ezen a linken érhető el.
Forrás: VIMOSZ, Turizmus.com
