A több mint másfél éve tartó koronavírus-járvány ugyan jelentősen megnövelte az otthon elfogyasztott kávé mennyiségét, de a specialty italok, a fenntarthatóság és a környezettudatos szempontok most is ugyanolyan fontosak, mint azelőtt.
A kávé nélkülözhetetlen része a kényelmi szolgáltatásokra épülő iparágnak, főleg, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a kávé népszerűsége még mindig nem ért a csúcsra, és folyamatosan növekszik a kávéimádók száma szerte a világon. Az amerikai The National Coffee Association szerint például az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben öt százalékkal emelkedett a fogyasztók száma, akik naponta legalább három alkalommal isznak kávét. Többek között ennek is köszönhető, hogy az iparág folyamatosan változik, de a változást természetesen nagy mértékben befolyásolta az elmúlt másfél év is. A kávéipar szerencsés helyzetben van, ugyanis kutatások szerint a fogyasztók 75 százaléka nem változtatott a fogyasztási szokásain. Íme a trendek, amelyek a pandémiás időszak kávézási kultúráját alakították.
Továbbra is tarolnak a specialty italok
A Nitro kávé egy úgynevezett cold brew, amelybe egy kis szóda kerül, hogy szénsavasítsa azt. Ez a trend teljesen azt mutatja, hogy a kávénak mindig van válasza arra, ami a szeszes italok terén történik, hiszen a hard seltzerek robbanásszerű népszerűsödésével a szénsav, úgymond a kávéig is elért. Ugyancsak egyre népszerűbbek a növényi tejek a kávéban, a kókusztej, a zabtej vagy a rizstej is egyre szélesebb körben terjed el. Az egészség is egyre markánsabb szempont, így a gombából készült kávé, a macha latte és a kollagéntartalmúkrémes italok is egyre gyakrabban szerepelnek a kávézók kínálatában, és egyre gyakrabban keresik őket a fogyasztók a hétköznapokban is.
Az eszpresszóalapú italok átmeneti hanyatlása
Az eszpresszóalapú italok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen ezeket különösen rosszul érintette a Covid. Felmérések szerint az eszpresszó 20, a kapucsínó 19, a latte pedig 18 százalékkal kevésbé népszerű, mint a járvány kitörése előtt. Mivel ezeket az italokat a legtöbb esetben helyben fogyasztják, ezek népszerűségét alaposan megtépázták a lezárások. Ugyanakkor ezek a felmérések arra is rámutattak, hogy a fogyasztók mintegy 50 százaléka szeretne visszatérni korábbi kávézási szokásaihoz, és szeretne újra a kedvenc kávézójában ülni napi szinten, így valószínűleg ezek a számok hamarosan másképp alakulnak majd, és a hagyományos eszpresszóalapú italok újra a régi népszerűségüknek örvendenek majd. Ami azt illeti, ha a megváltozott kávézási szokásokat vizsgáljuk, érdemes kicsit a csészén túl is szétnézni. A hipermarketek kínálatában egyre gyakrabban szerepelnek kávéízű csoki- és müzliszeletek, granolák, smoothie-porok, alkoholok, sőt még joghurtok is. A kávérajongók szeretik magát az ízt is, és ezt felismerve a nagyobb élelmiszer-ellátók igyekeznek újfajta igényeket is kielégíteni, és minél nagyobb tömegeket elérni a kávé csalogató ízével.
Egészségesebb opciók
A fogyasztók – ahogyan már fentebb is említettük – egyre inkább keresik az egészségtudatos opciókat, és sokkal körültekintőbben választják ki, mit fogyasztanak és mit nem. Az alacsony cukortartalom, a glutén-, az adalékanyag- és a GMO-mentesség, valamint a vegán változatok egyre kevésbé mellőzhető verziók. A növényi tejek és tejszínek a környezettudatos fogyasztók igényeit is kielégítik, és ez is egyre inkább jelenlévő szempont a piacon. Egyes jóslatok szerint a növényi tejek népszerűsége 2030-ra évente 4.5 %-kal emelkedik majd. A nagyobb cégek, mint például a Nestlé vagy a Starbucks már rá is álltak erre az irányra, és saját növényi tejtermékekkel is operálnak szerte a világban.
Fenntartható források
Míg korábban a kávé származási helye és főleg körülményei nem voltak jellemzően mérvadóak, ma ennek pont az ellenkezője igaz. A források ma már sokkal ismertebbek, és az igényes fogyasztók számára fontos szempontot jelentenek. A gyártók ma már nagy hangsúlyt fektetnek a fair trade feltételeire, valamint a fenntartható gazdálkodásra és csomagolásra. Mivel az utóbbi években egyre több „csontváz hullott ki a szekrényből”, a fogyasztók körében is egyre nagyobb az igény arra, hogy kávéjuk ne rabszolgamunka árán kerüljön a csészébe. A fair trade lényege az, hogy a kávéföldeken dolgozók igazságos bért és etikus bánásmódot kapjanak. A tudatos vásárlók számára a fenntarthatóság is nagyon fontos. A kávéiparra drámai hatással van a klímaváltozás, így a termelők számára tulajdonképpen létszükséglet, hogy a termesztés egyre inkább a lehető legfenntarthatóbb körülmények között történjen. Ennek okán egyre népszerűbben az organikus körülmények között termesztett kávék. A pandémia alatt sokkal kevesebb olyan hulladék keletkezett, amelyért a kávé a felelős. A megnövekedett otthoni fogyasztás nagymértékben csökkentette az eldobható eszközök használatát, ami nem elhanyagolható következmény, ha a környezetvédelmet nézzük. Végül, de nem utolsósorban az utóbbi időben a fenntartható csomagolás is nagyon fontos szempont lett a fogyasztók körében. A gyártók is arra törekednek, hogy kiiktassák a rendszerből a nem újrahasznosítható kellékeket, a kávézókban pedig egyre inkább szokás, hogy aki magával viszi saját hordozható bögréjét, az kedvezményt kap. A fenntarthatóság egyébként olyan kiemelkedő fogyasztói igény, hogy az a cég, amely ezt ignorálja, a jövőjét kockáztatja a piacon.
Photo by Lood Goosen from Pexels
