A vörös hús olyan, mint a cigaretta?

Szerző: | 2015.11.16 | Alapanyagok, Hírek

Vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet bejelentése, amelyben a vörös húsokat a valószínűleg rákkeltő, a feldolgozott hústermékeket pedig a bizonyítottan rákkeltő kategóriába sorolta. Ennek kapcsán a médiában kifordítva, elferdítve megjelent tudományos kutatási eredményekről is szó volt a TÉT Platform Egyesület november 11-i, rendhagyó sajtódélelőttjén.

A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform egy társadalmi összefogás a helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek megelőzésére. Szakértői a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével közösen arról beszéltek a Kinnarps House-ban tartott konferencián, mennyit változott az utóbbi években a táplálkozásról alkotott kép.

Falus András professzor ezzel kapcsolatban az öröklődés jelentőségéről beszélt, amellyel egyenrangúan meghatározó a szülői házból hozott – vagy nem hozott – hagyományos étkezési forma. Szűcs Zsuzsanna dietetikus rámutatott: azoknál a gyerekeknél, akiknek családjában közösek a családi ebédek, kevesebb az elhízott, mint aki pénzt kap, hogy valahol oldja meg az étkezését.

Antal Emese dietetikus, szociológus a fenntartható táplálkozásról, és ezzel összefüggésben a fenntartható élelmiszergyártásról beszélt. Többek között a vörös hús rákkeltő hatásáról is, amelynek hitelességét a közzétevő WHO és az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) validálja, kizárva azt a feltevést, hogy ellenérdekelt lobbicsoportok állnak a vöröshús-botrány hátterében.

Az IARC ugyanis huszonkét kutató egy évnyi munkája után állt elő az eredménnyel. A tíz országból összeállt kutatócsapat 800 felmérés adatait feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítható az összefüggés a feldolgozott húsfélék (felvágottak, szalámik, kolbászok, füstölt és pácolt húsok) fogyasztása és a vastagbélrák előfordulása között, ezért az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba sorolta be azokat. A vörös húsok, azaz a sertés-, marha- és bárányhús esetében azonban nem tudtak hasonló biztonsággal, illetve megalapozottsággal állásfoglalást tenni, mivel a kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggésre, illetve nem volt kizárható egyéb táplálkozási és életmódbeli tényezők hatása sem. A munkacsoport ezért arra a megállapításra jutott, hogy korlátozottan állnak rendelkezésre bizonyítékok arra, hogy a nem feldolgozott vörös húsok fogyasztása az egyes tumoros betegségek – így a vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák – gyakoriságát növelhetik, ezért azokat a 2A kategóriába sorolták, azaz „embereknél valószínűleg rákkeltő hatásúak” lehetnek.

A WHO rákkutatással foglalkozó szervezete szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. Viszont már a közleményben is hangsúlyozzák, hogy ez csak társadalmi méretekben mérhető, az egyes emberek szintjén szinte felfoghatatlanul kismértékű a valós kockázat és annak növekedése. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a húsok és a húsfélék értékes, az emberi szervezet számára fontos tápanyagokat tartalmaznak, ezért a kiegyensúlyozott táplálkozás részei maradhatnak.

Antal Emese előadásában kitért arra is, hogy az Európa Parlament 2020-ig szóló táplálkozási irányelvei csökkenteni tervezik az élelmiszerpazarlást és a hulladékot is. Ennek hatására idén májustól a francia boltokban nem dobhatják ki a még fogyasztásra alkalmas, megmaradt élelmiszereket.