Áfakérdések, reprezentációs adó, szakképzés, bejelentési kötelezettségek – többek közt ezek a témák szerepeltek a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által, Bienerth Gusztáv, turizmusért felelős kormánybiztos felkérésére készített, a hazai vendéglátás helyzetének javítása szempontjából lényeges problémákról és az azokra adott javaslatokról szóló összefoglalóban.
A vendéglátás a turizmushoz szorosan kapcsolódó ágazatként, a közvetlen és a közvetett hatásokat figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és mintegy 135 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel – mutat rá az MVI. Az elmúlt két évben a vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene ismét növekszik (2015-ben 10,8%-kal), azonban a változatlan áras forgalmat illetően a jelentős növekedés ellenére sem sikerült újra elérni a 2001-es szintet. Habár a forgalom alakulását tekintve egy felívelő trend kezdődött, a vendéglátó vállalkozások jövedelmezőségének javulását és a mindennapi működését számos tényező nehezíti, illetve befolyásolja, ezért az alábbi területeken előrelépésekre lenne szükség.
- Jogszabályi módosítást igénylő problémák és javaslatok
- A vendéglátást érintő áfaszabályozás egyszerűsítése, optimalizálása
Az áfakulcs 2017-től 18%-ra, majd 2018-tól 5%-ra fog csökkeni, ez az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom tekintetében jelent majd változást, ami önmagában is rendkívül pozitív előrelépést jelent a vállalkozások számára. Ugyanakkor az MVI szerint nem indokolt különbséget tenni a helyben és a nem helyben készített, alkoholmentes italok között. Az éttermek esetében a kávé vagy a limonádé minden bizonnyal helyben készített italnak fog minősülni, de például egy citrommal vagy a nélkül felszolgált üdítő esetében már más a helyzet – ezért a későbbi problémák elkerülése és az egyszerűsítés érdekében javasolják megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a szabályozás általánosan valamennyi alkoholmentes italra vonatkozzon. Amennyiben erre nincs mód, akkor az egyértelmű helyzet érdekében az adóhatóság részéről legyen egy hivatalos kiadvány a szabályozás gyakorlati vonatkozásairól.
A kedvezményes áfakulcs alkalmazása a vendéglátáshoz sorolt tevékenységi körök közül csak az étkezőhelyi vendéglátásban érvényesülne, miközben erre a rendezvényi vendéglátásban és a közétkeztetésben is szükség lenne. Úgy vélik, hogy a kialakuló adókulcsok közötti különbség (27% és 5+4%) helyett közép- és hosszú távon jó megoldás lenne, ha valamennyi tevékenységi körnél egységesen kezelnék az étel- és az alkoholmentes italforgalomra vonatkozó áfakulcs mértékét. Mindemellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a felszolgálási díj után a jövőben is 27%-os áfát kell majd fizetni, miközben az étel- és az alkoholmentes italforgalomnál kedvezményes áfakulcs fog megvalósulni.
- A reprezentációt súlyosan terhelő adók mérséklése
A reprezentáció után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás együttesen 49,98% közterhet jelent a juttató számára. A reprezentációs hajlandóság növelése érdekében, az üzleti ajándékkal szemben a reprezentáció költségeinek jelentős csökkentésére lenne szükség. Ebben érdemi változást jelentene, ha a reprezentáció költségeit éves nettó 30 millió forintos keretösszegig nem terhelné 27%-os egészségügyi hozzájárulás. A kormányzati elképzelések szerint 2017-től a vállalkozások árbevételének 2%-áig nem terhelné adó a reprezentációs költéseket, amely szintén komoly előrelépést jelentene.
- Az online pénztárgépekre vonatkozó egyes előírások módosítása
A pénztárgépekről szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 52. § (1) szerint a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép használatában bekövetkező változást az adóhatóságnál bejelenteni az érintett adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig. A vendéglátás egy nehezen tervezhető tevékenység, ezért nem életszerű az 5 nappal előre történő bejelentés. Emellett a jogszabályi előírások nem teszik lehetővé, hogy a fizetéskor az éttermi szoftverek használatával egyidejűleg kezelni lehessen a blokknyomtatást a pénztárgépeken.
Az MVI javasolja a pénztárgép üzemeltetési helyét, illetve üzemeltetési módját érintő változás előre történő bejelentési kötelezettségét 5 nap helyett 24 órára lecsökkenteni vagy teljesen megszüntetni, továbbá az online pénztárgépek és a saját belső készlet-nyilvántartási szoftver közötti kommunikáció kiépítésének engedélyezését.
- A vendéglátóipari szakképzés megújítása
Az MKIK által koordinált, a vendéglátóipari szakképzésekkel összefüggő dokumentumok véleményezése során számos javaslat született az egyes szakképesítések megújításával kapcsolatban. Sajnos nem sikerült jól működő partnerséget kialakítani a vendéglátó szakmai szervezetek és az MKIK között, ezért a megfogalmazott észrevételek és javaslatok érdemi megvitatására nem került sor.
Ugyanakkor a jövő szakemberképzése szempontjából döntő fontossággal bír, hogy tartósan létrejöjjön egy konstruktív együttműködés a kormányzattal és az MKIK-val a képzéseket érintő szakmai, valamint pedagógiai kérdések rendezésére. Kiemelten a mestervizsgára vonatkozó szabályozással kapcsolatban fontosnak tarják, hogy a szakács szakmán belül legyen elkülönítve az éttermi és a közétkeztetési szakács mester.
- A sátorállítással kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2014-ben történt módosításának eredményeképpen a tömegtartózkodásra szolgáló (300 fő feletti) építmények (sátrak, színpadok stb.) esetében is építési engedélyt kell kérni, amely 30-60 nappal meghosszabbítja az engedélyezési folyamatot.
Korábban elegendő volt megfelelőségi igazolással rendelkezni, erre figyelemmel javasolják felülvizsgálni annak lehetőségét, hogy a jövőben ismét építési engedély nélkül lehessen nagyobb rendezvényeket lebonyolítani.
- A munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség módosítása
- január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén a kölcsönbeadó mellett a kölcsönvevőnek is be kell jelenteni a munkavállalókat – ami a kiemelt időszakokban sorra kerülő rendezvények alkalmával nem életszerű.
Javasolják, hogy elegendő legyen csak a kölcsönbeadónak bejelentenie a munkavállalókat.
- Az alkalmi rendezvényekre vonatkozó engedélyezési eljárás átalakítása
Az alkalmi rendezvényen történő vendéglátóipari termék árusításához a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben és az 57/2010. (V.7.) FVM rendeletben foglalt szabályok szerint kell eljárni. Ennek értelmében a vendéglátó vállalkozások a rendezvényt legalább 5 munkanappal annak kezdete előtt kötelesek bejelenteni a rendezvény helye szerinti járási állategészségügyi hivatalnak, azonban a kisebb rendezvények esetén az engedély időben történő beszerzése nehézségekbe ütközik.
Erre tekintettel javasolják, hogy csak 1000 fő feletti kiszolgált vendégszám esetén legyen szükséges engedélyt kérni, és a bejelentési kötelezettséget 3 munkanappal előtte, elektronikusan is meg lehessen tenni.
- A sztázsolás jogi szabályozásának megteremtése
Tekintettel arra, hogy a sztázsolás általában több napot, akár egy hetet is igénybe vesz, ezért a bejelentés és fizetés nélküli munkavégzéssel járó jogszabálysértés elkerülése érdekében a vendéglátóhelyek az alkalmi munkavállalás keretében tudják kezelni ezt a tevékenységet. Ugyanakkor ez a megoldás nem igazodik a valós helyzethez, így szükséges lenne a sztázsolás jogi szabályozásának megteremtése. Ennek keretében meg lehetne határozni az egyszerűsített foglalkoztatás típusaihoz hasonlóan a tevékenység végzésének feltételeit, a bejelentésre vonatkozó szabályokat.
- A veszélyes anyaggal és keverékkel végzett tevékenység bejelentési kötelezettségének eltörlése a vendéglátásban
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokat gyártók, forgalmazók és felhasználók számára bejelentési kötelezettséget ír elő. Ezt a népegészségügyi feladatkörében eljáró területileg illetékes hivatalnál kell megtenni, amely 7800 Ft szolgáltatási díj megfizetésével jár.
A vendéglátásban a veszélyes anyagok (tisztító- és fertőtlenítőszerek) tárolására vonatkozó szabályokon kívül az MVI nem tartja szükségesnek a bejelentési kötelezettség fenntartását.
- Jogszabályi módosítást nem igénylő problémák és javaslatok
- A vendéglátóhelyeket érintő munkaerőhiány kezelése
Habár a foglalkoztatottak számának változását tekintve az I (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) nemzetgazdasági ágban tavaly 9%-kal dolgoztak többen, mint 2014-ben, a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Emellett a nemzetgazdasági ágazatok között ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-a (2015-ben bruttó 138 ezer Ft/fő/hó).
A helyzet megoldása érdekében szükség lenne egy program kidolgozására, amely kifejezetten a vendéglátásban történő foglalkoztatást segítené adó- és járulékkedvezmények útján, valamint támogatná a munkaerő mobilitását, a lakhatási feltételek biztosítását.
- A borravaló kezelése a vendéglátóhelyeken
A borravaló a felszolgálási díjjal ellentétben nem képezi a vállalkozás bevételét, azonban nem életszerű a borravaló és a tényleges forgalom elkülönítése, ezért egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a vendéglátó vállalkozások büntetésre számíthatnak, ha a pénztárgéprovancskor eltérés tapasztalható. Erre figyelemmel szükséges lenne egy hivatalos NAV állásfoglalás a borravaló kezeléséről, annak a pénztárgépben megengedhető mértékéről. Ehhez kapcsolódó javaslat, hogy a pénztárgéprovancskor 10%-os mértékig tegyék lehetővé a pénztár egyenlegének túllépését a pénztárgép által nyilvántartott forgalomhoz képest.
- A vendéglátóipari fejlesztések, beruházások támogatása
A vendéglátóipari tevékenység, az ágazat nagy beruházási igénye ellenére a pályázatok jelentős részénél nem támogatható. Az elmúlt években a Közép-magyarországi régióra vonatkozó kedvezőtlen támogatási rendszer helyett pozitív változást jelent a főváros kiválása a régióból. Ugyanakkor fontos lenne, ha még a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban bővülne a vendéglátó vállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségek köre regionális és országos szinten egyaránt.
- A jogszabályi előírásokhoz kapcsolódóan gyakorlati útmutatók kidolgozása
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kiadott „Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához” hasonló gyakorlati útmutatókat hozzanak létre az egyes hatóságok (pl. NAV, ÁNTSZ, munkaügyi és munkavédelmi felügyelőség), hogy egyszerűen, érthetően és átlátható módon segítsenek eligazodni a jogszabályi követelményekben és az adminisztrációs teendőkben.
- A vendéglátóhelyekre vonatkozó szerzői jogdíjszabás rendszerszintű átalakítása
Az MVI az elmúlt egy évben érdemi egyeztetéseket folytatott az Artisjus-szal a szerzői jogdíjfizetés egyszerűsítéséről, így többek között sikerült megvalósítani a gépzenei és az élőzenei jogdíjak együttes kezelését és az egyedi gasztronómiai rendezvények kedvezőbb jogdíjfizetését. Ugyanakkor további egyeztetések szükségesek a rendszerszintű átalakítást igénylő, forgalomalapú díjszabás bevezetése érdekében. Az Artisjus elképzelhetőnek tartja, hogy önkéntes adatszolgáltatás útján kipróbáljanak egy kísérleti tarifarendszert, amennyiben a szakmai szervezetek konkrétabb javaslatokat fogalmaznak meg a témában.
- A vendéglátásról rendszeresen közölt KSH adatok körének bővítése
A vendéglátóhelyre vonatkozóan közölt KSH adatok köre a szálláshely-szolgáltatáshoz képest jóval szűkebb, ezért nem könnyű a vendéglátás teljesítményéről alapos elemzést készíteni. Célszerű lenne többek között rendszeresen közzétenni a vendéglátóhelyek ágazatonkénti megoszlását, a nyereséges vendéglátó vállalkozások számát és arányát.
- A SZÉP-kártya forgalmi adatainak rendszeres közzététele
A SZÉP-kártyát kibocsájtó három pénzintézet (OTP, K&H, MKB) vállalta, hogy az NGM felé meghatározott időközönként adatokat biztosít az egyes zsebekhez kötődő feltöltésekről és felhasználásokról. Erre tekintettel a KSH oldaláról nem történik adatgyűjtés ebben a témakörben, holott ezt a hivatal kezelte volna, ahogyan azt teszi az Erzsébet-utalvány esetében is. Mivel a SZÉP-kártya forgalmi statisztikájáról nincs folyamatosan frissülő és publikus adatforrás, javasolják, hogy a jövőben rendszeresen tegyék közzé a SZÉP-kártya forgalmával kapcsolatos statisztikai adatokat.
- A vendéglátóhelyekre vonatkozó minősítési védjegyrendszer létrehozása
A szálláshely-szolgáltatás területén működő minősítési védjegyrendszerhez hasonlóan a vendéglátóhelyek tekintetében is elképzelhető lenne egy korszerű, a vendégek és a vállalkozások számára egyaránt minőséget biztosító, a vendéget orientáló rendszer létrehozására, ám itt figyelemmel kell lenni a vendéglátás tevékenységformáival összefüggő profilok sokszínűségére, és csak bizonyos profilok esetében lenne indokolt megvizsgálni a védjegy bevezetését.
- A vendéglátás állami irányításának megerősítése
A vendéglátás nemzetgazdasági szerepe és súlya indokolttá teszi, hogy a turizmushoz hasonlóan az állami irányításban nagyobb szakmai mozgásteret kapjon, azonban erre a minisztériumokat érintő szervezeti átalakítások következtében tartósan nem került sor. Ezzel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy vendéglátás nem része a turizmusnak, hanem ahhoz kapcsolódó, a turizmus szempontjából nélkülözhetetlen terület. Ennek ismeretében az új irányítási szervezeten belül indokolt lenne a vendéglátásra nagyobb figyelmet fordítani, ezzel is jelezve az ágazat nemzetgazdasági fontosságát.
- Vendéglátás-fejlesztési stratégia kidolgozása
A vendéglátás helyzetét javító intézkedésekről szóló 1317/2011. (IX. 19.)] Korm. határozat alapján 2012-ben a vendéglátó szakmai szervezetek bevonásával elkészült egy ágazati stratégia, amely tartalmazta az aktuális problémákat, a megvalósítandó célkitűzéseket és beavatkozási területeket.
A turizmus és a vendéglátás közötti szoros kapcsolatra figyelemmel javasolják, hogy a turizmus mellett a vendéglátás fejlesztésének hosszú távú prioritásait is határozzák meg. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a turizmusfejlesztési stratégia keretein belül vagy önálló dokumentum formájában kezelik a vendéglátást.
Minőségi turizmust érintő kérdéskörök
A vendéglátóhelyek turistaforgalma szempontjából is lényeges kérdés az élményekben gazdag Budapest arculatának kialakítása, amelyben szerepet kellene kapnia számos látványelemnek is (pl. őrségváltás, BUDAPEST táblák, déli ágyúszó, nemzeti jellegű egyenruhák). Ehhez kapcsolódóan fontos lenne, ha megnyugtató módon tudnák kezelni a közterületi alkoholfogyasztást és a hajléktalanok jelenlétét a turisztikailag frekventált helyeken, valamint figyelmet kellene szentelni a belvárosban a nyilvános mellékhelyiségek kialakítására is.
Mindemellett az üzleti turisták magasabb költését is szem előtt tartva, az MVI határozott koncepciót és anyagi támogatást tart szükségesnek a hivatás- és konferenciaturizmusnak, továbbá garantálni kell a nagy befogadóképességű konferenciaközpont megépítését.
