A kisüzemi sörfőzés nagyon fontos és különleges szegmense éledt újjá idén nyáron Magyarországon: az egyházi, kolostori sörfőzés. A ciszterciek – akikhez a trappisták is tartoznak – felélesztve hagyományaikat, Zircen ismét sört főznek.
Az európai sörfőzés történetében komoly szerepet játszó kolostori sörfőzés Magyarországon igazából soha nem volt jelentős. Hiába volt az apátságoknak serfőző joga, a szerzetesek szívesebben foglalkoztak a szőlőműveléssel és a bortermeléssel, a sörfőzést legtöbbször kiadták bérbe világi sörfőzőknek. Így volt ez az 1182-ben alapított Zirci Apátságban is, ahol az első sörfőzőházat csak a török pusztítást követően, 1734-ben kezdték el építeni a Sziléziából idetelepülő szerzetesek.
Azonban sört ők maguk sem főztek, Győrből fogadtak fel sörfőzőmestert, aki 1735-ben mutatta be sörét. A Historia Domus leírása szerint az alkalomra meghívták a falu fiatalságát is, akik „az új italtól meg is részegedtek, és hazamenet veszekedni kezdtek, sőt teljesen részegen érkeztek haza”.
A fellelt dokumentumok tanúsága szerint a sörfőzdében az első évben 13 ezer liter sört főztek, amit nagyrészt eladtak, de alamizsnára is jutott belőle, és 1750-ben a szerzetesek napirendjébe is bekerült, hogy mindennap háromnegyed háromkor ihatnak egy pohár sört.
Az apátsági sörfőzde – eddig megtalált – utolsó említése 1858-ból származik, majd még egy bejegyzés 1885-ből, ami azonban már arról szól, hogy a járási szolgabíró bérli ki az épületet hivatalnak, lakásnak és börtönnek, így valószínűleg ekkorra megszűnt a sörfőzés Zircen.
Ma persze már tudjuk, hogy nem szűnt meg, csak szünetelt másfél évszázadot – a sörfőzést ugyanis az idén újraindították az apátságban. Annak, hogy éppen most történt ez meg, több katalizátora is volt. Egyrészt, az apátságot a rendszerváltás után visszakapó ciszterciek elérkezettnek látták az időt, hogy megalapítsák a Zirci Apátsági Manufaktúrát, amelynek célja minőségi élelmiszerek helybéli előállítása, és az azzal való kereskedés. Első termékként azért esett a sörre a választásuk, mert amellett, hogy a kolostori sörfőzésnek erős európai hagyományai vannak, a kisüzemi – divatos kifejezéssel élve kézműves – sörnek manapság komoly kultusza van.
A 150 millió forintos beruházásból megvalósított vadonatúj látványsörfőzde elődjétől eltérően nem külön épületben, hanem az apátság barokk pincéjében kapott helyet. Az évi 3000 hektoliter kapacitású üzem július elején kezdte meg működését Kovács Krisztián sörfőzőmester irányításával, az első pohár sört pedig augusztus 5-én csapolta Dékány Sixtus apát úr.
Mivel az apátsági sörfőzde történelmi receptúráit eddig még nem sikerült fellelni, a jelenlegi sörök a modern mainstream fogyasztói ízlésének megfelelően lettek kidolgozva, szem előtt tartva a széles körű elfogadottságot. A zirci sör azonban soha nem lesz tömegtermék, a célzott értékesítési terület Budapest, Nyugat-Magyarország és a Balaton környéke.
A Zirci Apátsági Manufaktúra induló szortimentje háromféle sörből áll: világos, pilseni típusú Zirci Apátsági Pils, szűretlen világos Zirci Apátsági Búza és autentikus alapanyagokból készült belga típusú, borostyán árnyalatú Zirci Apátsági Belga.
A kézműves sörtrendeknek megfelelően a Zirci Apátsági Manufaktúra minden évben új termékeket kíván piacra hozni. A tervek között szerepel a ciszterci tradíciókat megtestesítő variánsok készítése is.
Vétek György
A cikk a Vendéglátás magazin július-augusztusi lapszámában jelent meg. Előfizetés itt.
