Akadálymentes vendéglátás – anyagi vagy erkölcsi kérdés?
A mai törvények alapján bárki, aki szolgáltatást nyújt – a kisbolttól kezdve a fodrászon, kávézón át az éttermekig –, köteles akadálymentes feltételeket biztosítani az arra rászorulók számára. Hogy állunk ezen a területen? Megkérdeztünk civil érdekképviseleti szakértőt, érintett étteremtulajdonost és filantróp vendéglátóst, speciális igényű emberek komfortját szem előtt tartó startup-alapítót, ők mit tudnak tenni az akadálymentes vendéglátásért.
Nagy Bendegúz Lóránd, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) alelnöke, rehabilitációs és környezettervező szakmérnök, építész szerint nem várható el, hogy minden épület, illetve közlekedési eszköz tökéletesen akadálymentes legyen. A nyugati országokban, ahol jóval szélesebb körben biztosított ez az alapvető emberi jog, ott sem hibátlan minden, de legalább bőven van választási lehetőség. Viszont ma Budapest belvárosában járva szinte nem találni olyan helyet, ahová be lehet jutni kerekesszékkel – mondja.
„A párom és én mozgáskorlátozottak vagyunk. Tavaly nyáron Svédországból hazafelé jövet benéztünk a Vörösmarty térre, ahol a korábban még akadálymentes cukrászda mára kerekesszékkel bejárhatatlanná vált. Ilyen esetben marad a terasz – ha az időjárás engedi. A mozgáskorlátozottak nagy része azért sem jár étterembe – ha be is tud jutni –, mert nincs számára megfelelő WC. Aszkéta módjára nem iszunk alkoholt, szénsavas italokat, ami az embert rövid időn belül a mosdóba küldené.”
A multik még a legjobbak
„Akadálymentes turizmus szempontjából, például, a különbség Magyarország és Svédország között úgy néz ki, hogy míg nálunk az akadálymentes helyeket kell keresni, addig a svédeknél az akadályozott helyeket kell kutatni.” – tapasztalta Nagy Bendegúz
Bendegúz Miskolcon él, azt mondja, ott sem jobb a helyzet. Akikkel szóba kerül az akadálymentesítés tervezése, általában arra jut, hogy inkább nem kér belőle. Pedig műszakilag már nincsenek lehetetlenek – csak pénz kérdése. A belvárosi éttermek, büfék és fagyizók túlnyomó többségéhez lépcsőn kell belépni, csak néhány helyre lehet bejutni. Ilyen egy nagy áruházlánc helyi üzlete, a bankok és a városháza, aminek akadálymentességét korábban maga Bendegúz felügyelte. A plázák és gyorséttermek viszont átvették azt a marketinges szemléletet, hogy a mozgássérült is olyan ember, akinek van pénze, ezért üzletileg megéri, hogy nekik is nyújtsanak szolgáltatásokat. A plázákban jelent meg először az infokommunikációs akadálymentesség is, mint a vezetősáv, a hangos lift vagy Braille-feliratok látássérülteknek. A fizikai akadálymentesség körébe tartoznak például a rámpák és az akadálymentes WC-k.
Érzékenyítésre szükség van
Sztanó Tamás a Liszt Ferenc repülőtéri Leroy Bistro, a Bestia, a Tom George Osteria és a Tokio tulajdonosa egy tragikus baleset következtében 19 éve kerekesszéket használ. Akkor szembesült azzal, mennyi ajtó zárul be a kerekesszékkel közlekedők előtt. Ő az, aki élethelyzetéből kifolyólag figyel az akadálymentesség biztosítására mindegyik éttermében. A Tokio esetében volt a legegyszerűbb az átalakítás, mert az egykori „Spenótház” szerkezetileg újabb építésű, annak földszintjén található az étterem, és a megfelelő mosdó kialakítása sem ütközött nehézségekbe. A századfordulós vagy műemléki épületekkel más a helyzet, de az illetékes hatóságok az utóbbi években rugalmasabban kezelik az átalakításokkal kapcsolatos kérelmeket. Bonyolultabb az eljárás, ha a műemléki épület társasház is egyben.
A VakVarjú éttermek tulajdonosa, Semsei Rudolf úgy fogalmaz, fontos számukra az akadálymentes környezet, de nem mindegyik éttermükben lehetséges maradéktalanul biztosítani a feltételeket. Ebben a tekintetben a RaM Színházban található étterem és a pesterzsébeti Csónakház áll a legjobban, ahol még mozgáskorlátozottak számára alkalmas mosdó is épült. A Paulay Ede utcai éttermük esetében csak a bejárati rámpa valósult meg elérhető magasságú csengővel. A budai egységükben az asztalok megközelíthetők, de mosdót nem tudnak biztosítani.
A befektetett anyagi és emberi energia (átépítések, érzékenyítő képzések) Semsei Rudolf szerint alapvetően a társadalmi felelősségvállalás része, reméli, hogy az éttermeikről kialakított képük szempontjából is kedvező. Megjegyzi, emellett ezek a figyelmességek épp úgy kijárnak az időseknek és a babakocsis családoknak. A képzések sokat segítettek a felszolgálóiknak átlépni azokat a korlátokat, ami általános jelenség a sérült vagy fogyatékkal élőkkel történő kommunikációs területeken. Mire lehet szüksége egy kerekesszékesnek, hogyan kell megszólítani egy látássérültet, miként fogjuk meg a könyökét és vezessük például az asztalukhoz. A VakVarjú csapatának fontos a társadalmi felelősségvállalás a rászorulók támogatásában is, ezért is jött létre a VakVarjú #szeretetszolgálat, melynek fontos célkitűzése a különböző hátrányos helyzetű csoportok segítése.
Ilyen érzékenyítő célú tudást tud átadni a társadalmi célú Access4you startup, melynek alapítója, Berecz Balázs egy genetikai hiba miatt használ kerekesszéket. Hogy miért vették kézbe ezt a területet azt a választ adja:
„Léteznek a törvények, megvannak a szabványok, a megvalósulás a legtöbb esetben mégsem sikeres, mert nincsenek arra erőforrások vagy szándék, hogy azt a megfelelő hivatal ellenőrizze. Ez nem magyar, hanem globális jelenség, bár kétségtelen, hogy vannak nálunk ezen a területen sokkal fejlettebb országok. Kezdetben magam miatt gyűjtögettem az információkat különféle programok, utazások miatt, mert mi máshogy tervezük, szervezünk, mint az épek. Ebből született meg egy adatbázis, majd egy fenntartható üzleti modell.”
Felmérik és digitalizálják az épített környezet akadálymentességét, majd a begyűjtött adatokat az Access4you minősítési rendszere szerint kiértékelik. Attól függően, hogy mennyi érintetti csoport számára teljesülnek az akadálymentesség feltételei, az ingatlan alap, bronz, ezüst vagy arany fokozatú minősítést kap.
