Boros Gábor egész vendéglátós pályafutását végigkíséri az extrémitások iránti vonzódás. Talán mesterétől, Nánási Lajostól ered, vagy a személyisége vezeti a meghökkentő konyhák felé? De a stabil szakmai alapok sosem engedik elszállni, megóvják attól, hogy öncélúvá váljon az, amit éttermében, konyháján kínál. Most például az „ördögi” rántott húst a budai Lövőház utcában.
Aki tépett BBQ marhanyakkal tálalja a magyar gulyást, az merészebb kompozíciókra is képes. Ez volt Buda első BBQ éttermének, a Hunyadi Gasztroműhelynek az egyik slágere. De a hatalmas bérleti díjat nem lehetett kitermeli nyáron, amikor a vendégek nem vágytak forró gulyásra és gőzölgő füstölt húsokra. Ezért ezt a specialitását egy másik, szintén nem szokványos projektbe építi be idén tavasszal. De addig is csinálni kellett valamit, mert a cég harmadik üzlete, a kategóriájában egyedüli Hunyadi Lakásbisztró télen csak rendezvényekre nyit ki.
A Lövőház utca forgatagát és gasztronómiai kínálatát ismerve feltűnt, hogy mennyire egysíkú és évek óta változatlan a kínálat – meséli Boros Gábor. – Ezen a forgalmas sétálóutcán, ahol nagyon sok és sokféle ember fordul meg, a legkézenfekvőbb étel hiányzik a palettáról: a rántott hús. Erre akkor döbbentem rá, amikor megálltam az egykor jól indult wok bár bezárt üzlete előtt. Éppen kiadó volt. Az a helyiség, amit hat évvel ezelőtt szerettem volna kibérelni.
Akkor az ördögök közbeszóltak. Most viszont néhány hónap alatt megszületett a teljes és részletes üzleti koncepció, amelynek középpontjában ez a közkedvelt étel áll. Szakácstársaival, Dömök Zsolttal, és a céghez nemrégiben csatlakozott Zsidákovits Richárddal a megszokottól egészen eltérő formában, de a rántott hús élményét változatlanul hagyva építették fel a választékot.
Ez egy büfé, tehát helyben fogyasztásra és elvitelre készítjük itt a szendvicseket – folytatja Boros Gábor. – Az alapétel mellett ez volt a másik sarokpont: szendvicseket összeállítani rántott hússal, visszahozva az autentikus, sertés tarja különleges ízét, és kiszolgálva a csirkemell- és zöldségimádók ízlését is. Azt akartuk, hogy sokféle, és a kiegészítők variálásával gyakorlatilag megunhatatlan sokféleséget kínáljunk. Fontos szempont volt, hogy helyben süssük a 14 dekás, nem fagyasztott húsokat, és a vendég szeme előtt, a látványpulton állítsuk össze azokat.
A brutális amerikai szendvicsekből indultak ki, amelyek méretükkel és ízgazdagságukkal egy komplett étkezést váltanak ki még egy meglett férfiember számára is. Ezért először Elvys Prézlit gondolták névadónak, volt egy variáció a PaníROCK-ra is, de végül – a tulajdonos személyiségéhez illően és Régi Róbert grafikus ötletének köszönhetően – egyszerűen csak ördögi lett a rántott húsozó és szendvicsbár. Így kapta a Devil’s Prézli nevet. Amit azonban komolyan vettek, az az alapanyagok mindig egyformán kiváló minősége. Induláskor a morzsa lehet hagyományos, vagy chilis panko, a buci fehér szezámmagos vagy fekete, és a magyar húsok sertés vagy csirke.
A szendvicsek fontos kellékei a friss zöldsaláták, a Hunyadi Gasztroműhelyben már sikerre vitt lila coleslow és a baconos, párolt savanyú káposzta, a tormás tejföl, a csemegeuborka lekvár, a lecsópüré – mind ismerős íz, szokatlan, de harmonikus összeállításban.
Mivel az üzlet nagyon kicsi, és egyszerre hat embernél több nem tud étkezni a pultnál, ezért fontos volt nagyon ökonomikusan megszervezni az ételkészítést. Úgy, hogy az étvágyfokozó látványból minél többet megmutassanak, de ha hosszú sor áll az üzlet előtt, akkor is gyors legyen a kiszolgálás, és senkinek a ruhájába ne üljön be az olajszag. A vendégek könnyebb választása érdekében is állítottak össze többféle menüt, ami az első napokban igazolta létjogosultságát. A szendvicsek kiadásának olyan gyorssá kell válnia, hogy tavasszal, amikor megnyitják a 16 asztalos teraszt, akkor se kelljen néhány percnél tovább várnia a vendégnek a rendelésére.
Egyelőre azt látjuk, hogy többen viszik el a szendvicset, mint ahányan helyben fogyasztják – meséli Boros Gábor, – mert az irodistáknak kevés az idejük, a diákoknak rövid a szünet. Ez a terasznyitás után biztosan megváltozik, és ha bírni fogjuk kapacitással, akkor még a házhozszállítást is bevezetjük a környékre. Az első napok után úgy gondoljuk, hogy valóban hiányt pótolunk ezzel a kis büfével, ahol nincs se kávé, se alkohol, csak a nagy kedvenc, a rántott hús.
