Az összefogás már önmagában egy óriási érték és lehetőség

Szerző: | 2019.06.12 | Hírek, Italsor

A balatoni borokról és a nemrégen bevezetett eredetmegjelölésről Laposa Bence badacsonyi borásszal, a Balatoni Kör elnökével beszélgettünk.

 Már nemcsak a nyár jelenti a szezont a Balatonnál, hanem egész évben kedvelt turistacélpont. Az egyik ok, amiért az elmúlt években egyre több a vendégnap, az a minőségi gasztronómia, ezen belül is a minőségi bort kínáló, egész évben nyitva tartó családi pincészetek. A borturizmus ősszel, télen és tavasszal is megtölti vendégekkel a szőlőhegyeket. A Balatoni Kör a tóhoz tartozó három megyében és hat borvidéken a minőségi borászat és gasztronómia olyan képviselőit fogja össze, akik helyi alapanyagokkal és helyi szolgáltatásokkal nemcsak a szezonban, hanem azon túl is egész évben várják a vendégeket. Az egyesület kezdeményezése a Vinea Balaton is, amely egy háromszintű minőséget megjelölő borkategória. A kóstolóbírák a pontosan meghatározott objektív paraméterek – így a minőség – mellett az adott bor stílusát is figyelembe veszik a beválogatásnál. A minősítés, az egységes arculat nagy segítség a fogyasztóknak a választásnál, másrészt termelői oldalról a Vinea Balaton minősítés segíti a tó körüli szőlőtermő-területek megtartását, növelését, illetve a gazdálkodókat abban, hogy megmaradjanak, előrébb jussanak a hazai és külföldi borpiacon. A balatoni borokról és a nemrégen bevezetett eredetmegjelölésről Laposa Bence badacsonyi borásszal, a Balatoni Kör elnökével beszélgettünk.

Hova pozícionálná a balatoni borokat most?

Ha a belföldi piacot nézzük, akkor a balatoni borok az elmúlt 5-10 évben nagyon szépen fejlődtek, úgy mondanám, hogy láthatóak a magyar piac számára. Sőt bizonyos termékkörök vagy fajták, kategóriák esetében akár piacvezetővé is váltak a minőségi piacon, és az a fajta munka beérett, amit itt sokan évekkel ezelőtt elkezdtünk. Talán a történelmi borvidékek között utolsóként végbement az a fajta minőségi változás, amiért mi itt munkálkodunk. Tehát alapvetően pozitív folyamatok zajlottak le a Balaton körül. Rengeteg új kisebb pincészet van, ahol azt tűzték ki célul, hogy minőségi borokat készítsenek, tehát ilyen szempontból a folyamat és az irány jó. Ami külön öröm, hogy ezzel párhuzamosan a kereslet is megjelent akár a kereskedelmet nézzük, akár a helyi eladást – ugye ez a Balatonnál egy különösen fontos kérdés. Tehát felkerültünk a borturisták térképére is, ami nagyon nagy öröm, de nyilván sok munkát és felelősséget is jelent olyan szempontból, hogy ki tudjuk szolgálni az igényeket. Azt gondolom, hogy mára egy közepesen jó állapot alakult itt ki. Ami egyértelműen a negatív oldal, hogy mindez a szőlőterületek méretén nem látszik. A minőségi szegmens nagyon nagy területeket nem tud megművelni, és az ágazat többi része elég rossz állapotban van, ezáltal a szőlőtermelők továbbra is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, azaz a balatoni művelt szőlők száma továbbra is csökken.

Milyen lenne az ideális állapot?

Az ideális állapot az lenne, ha bárki, aki ellátogat hozzánk, nemcsak attól érezné magát egy borvidéken, hogy sok a borászat, hanem attól is, hogy bármerre néz – kis túlzással – szőlőt lát; gondozott, rendezett szőlőültetvényeket. Most már lassan szigetszerűen helyezkednek el a szőlők, nem beszélhetünk összefüggő szőlőültetvényekről. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy minden szempontból teljesen megváltozik és átalakul majd a táj képe, ezzel az egész környék jelentése, hacsak ezt nem tudjuk kezelni.

A Balatoni Kör milyen módon, hogyan próbál ezért tenni?

Az összefogás már önmagában egy óriási érték és lehetőség. Öt éve azért dolgozunk, hogy – nem kizárólag boros irányból megközelítve – a teljes Balatonra nézve egy pozitív kommunikációt, arculatot adjunk. Meg lehet említeni a BalatonBort, mint közösségi terméket, ami szerintem egy nagyon jól sikerült kezdeményezés, és mind tartalmában, mind kommunikációjában egy nagyon erős dologgá nőtte ki magát. Sok saját rendezvényünk van, elindítottuk a Gasztropikniket, ami ősztől tavaszig egy folyamatos programsorozat. Egy olyan érdekérvényesítő fórummá is vált a Balatoni Kör, amely különböző balatoni ügyekben megnyilatkozik. Kifejtjük a véleményünket, civil szervezeti tevékenységet is végzünk. Azt hiszem, hogy mi ezzel nagyon sokat tudunk segíteni, hogy a Balaton egy olyan vonzó régió legyen a vendég számára, ami által minket választ majd.

Említette az egységes címkéjű és stílusú BalatonBort, amely a Vinea Balaton helyrajzi minősítés kategóriái közül elsőként jelent meg, és amely olaszrizling. A balatoni bor kifejezés majdhogynem egyenlő az olaszrizlinggel.

Egyértelmű, hogy az olaszrizling a piacvezető minden szempontból, a legtöbb borászatnak ez a fő fajtája. Ez jól is van így. Azt gondolom, ha a magyar ember a borra gondol, akkor elsősorban az olaszrizling ugrik be neki; ez az az illat, ez az a zamatvilág, amely a magyar néplélekhez a legközelebb áll. Azt is hozzá kell tenni, hogy a mai borászatban nagyon sokféle stílusú, sokféle jellegű olaszrizlinget tudunk elkészíteni; akár könnyebb, akár komolyabb formában az olaszrizling egy jó választás lehet.

A Vinea Balaton helyrajzi védjegy nagy segítség lehet a fogyasztóknak; ha a három kategória valamelyikének címkéjével ellátott palack közül választanak, biztosak lehetnek benne, hogy nem egy szín-, illat- vagy ízhibás ital kerül a poharukba.

Amikor a BalatonBor megjelent a piacon, akkor rögtön kihoztuk a Vinea Balaton eredetvédelmi rendszert, amely háromlépcsős felépítésű. Az a klasszikus borpiramis, amely a világ vezető borvidékein is jellemző: az alapbor, a termőhelyi bor, illetve a dűlős bor kategóriája. Ezt követi le a balatoni viszonyokhoz és adottságokhoz alkalmazkodva a Vinea Balaton. Nálunk ez a BalatonBor, a HegyBor és a DűlőBor szintje. Ebből az első kettő már megjelent: a BalatonBor 2015-ben, a Hegybor pedig tavaly. A Hegybor abból a szempontból más, hogy ide már olyan borok kerülnek be, amelyek az egyedi termelői karaktereket is tükrözik, tehát a környékre, az adott mikrorégióra jellemző ízek, zamatok is fellelhetőek bennük. 

A Balatoni Kör tagjain kívül is bekerülhetnek pincészetek a minősítési rendszerbe?

Mindenki pontosan ugyanolyan feltételekkel készíthet BalatonBort vagy HegyBort, ha tagja az egyesületnek, ha nem tagja. Magának a kiírásban szereplő paramétereknek kell megfelelni. A fajta csak olaszrizling lehet. Pont azért is alakult így, hogy stílusában is hasonló bor szülessen; egy közepes testű, szép illatú, szép zamatú olaszrizlinget gondoltunk el. Azért is különleges a BalatonBor, mert ez az első olyan közösségi bormárka, amely egy egész borvidéken átível, az egész Balaton borrégió területén készítik. Másrészt nemcsak a bornak a kommunikációja, az arculata azonos, hanem a bírálaton, ahol bekerülnek az adott évjáratú borok, ügyelünk arra, hogy a bor stílusa is hasonló legyen. Tehát, ha bárki bármikor BalatonBort választ, akkor már tudja azt, hogy milyen jellegű, milyen stílusú bort fog kapni.

Hogyan érzi, milyen az összefogás a balatoni borászok között?

Ugyanúgy, ahogy minden más szegmensben, vannak olyan borászatok, akik hasonló utat járnak be, és közös gondolatok mentén dolgoznak, és vannak olyanok, akik nem. Tehát inkább arra próbálunk koncentrálni, hogy elsősorban azoknak a borászatoknak nyújtsunk egy platformot vagy lehetőséget, akik egy közösségi gondolat mentén szeretnének dolgozni, és szeretnének ezekben a közösségi dolgokban részt venni.

A többi magyarországi borrégióhoz képest hol állnak a piacon a balatoni borok most?

Ha a Balatont egy borvidékként kezeljük – ahogy egyébként kellene –, akkor szerintem piacvezető belföldön a balatoni bor.

Jellemző az, hogy a külföldiek kifejezetten a bor miatt utaznak a Balatonra?

Szerencsére vannak külföldi vendégeink is, akik érdeklődnek a borok iránt, hogy most csak ezért jöttek-e ide, azt nehezebb megítélni. Több országból, több régióból látogatnak hozzánk, és mi azt tapasztaljuk, hogy inkább tavasszal és ősszel, és nem a nyári hónapokban.