Nem magyar találmány, ettől függetlenül igaz: a régiós szereplők többre képesek, messzebbre jutnak, ha összefognak, mintha egyenként próbálnának piaci pozíciót szerezni maguknak. Magyarország több régiójának sikeres előretörése bizonyítja, hogy a recept működik.

Most a Tihany-Alsóörs tengelyen működő éttermek, szállodák, cukrászdák, borászatok gondolták úgy, hogy elérkezett az idő a közös színrelépéshez. Október 16-án kinyitották a csopaki strandot, és ez a jelképességében is valóságos, rendhagyó szakmai házibuli lett egyben az összefogás nyitánya.

A cél világos: elfelejtetni a vendégekkel, hogy a Balaton kizárólag a fürdési szezonban gyönyörű. És ma már nemcsak a természeti szépségekért érdemes felkerekedni a tó környékére, hanem a bor és a gasztronómia egyre színvonalasabb képviselőiért is. Az utóbbi tíz évben felnőtt, és ide- vagy visszatelepedett egy fiatal vállalkozó generáció, amelynek képviselői komoly beruházásokkal döntögetik a tabut a Balaton szezonális jellegéről. Ha ősszel körbeutazzuk a tavat, nemcsak a milliárdos értékek látszanak, hanem az igényesség és a külföldi tapasztalatokból nyert tudás is. Az a vállalkozó, aki nem érzett magában elegendő szakmai biztonságot, áldozott arra, hogy képzett szakembert hozzon ide – például a csopaki Márgába Budapestről érkezett az üzletvezető-tulajdonos Deli Jani, aki Heston Blumenthalnál is dolgozott, és a tó legszélesebb látképét nyújtó teraszon helyi alapanyagokra építkező, vagány bisztrókonyhát valósít meg. A Márga hírneve, munkái távolról is vonzzák a vendégeket, és érkeznek a közös területen működő Szent Donát pince látogatói közül is szép számmal. A borászat tulajdonosa, a fiatal Kovács Tamás elmondta, hogy a pince alapkövét 2001-ben rakták le, de a család apai ága közel kétszáz éve csopaki, az anyai ág káli-medencei, és mindkét vonalon családi tradíció a borkészítés.

csopak1Meglepő, de talán nem véletlen, hogy általában is sokan cserélték le a fővárosi életet a helyi viszonyokra. És mivel tudást, munkalehetőséget, életet hoztak a télen álomba szenderült településekre, befogadásuk sem okozhat gondot. Különösen, ha olyan megfontoltan építették fel vállalkozásukat, mint a balatonfüredi Karolina Kávéház tulajdonosai, a Schindele testvérpár, akik tíz évvel ezelőtt egyetlen ötlettel érkeztek: nagymamájuk süteményes receptkönyvével. Ebből mára egész évben vendégváró kávéház, koktélbár, reggeliző lett. Saját pörkölésű kávéval, saját borászuk boraival, az üzlet mellett nyitott Speizben pedig házi készítésű sonkákkal, sajtokkal, pástétomokkal fogadják a vendégeket.

Az időzítés sem lehet véletlen, hogy miért éppen most döntöttek úgy az Alsóörs-Paloznak-Csopak-Balatonfüred-Tihany tengely vállalkozói, hogy a szezonalitással szakító vendéglátás közös zászlaja alá állnak. Mostanra értek be és lettek ismertek azok a vállalkozások, amelyek öt-tíz évvel ezelőtt kezdtek el itt megtelepedni. A vidék éttermei, borászatai nem elszigetelt zarándokhelyei lettek a hazai és külföldi gasztroturistáknak, hanem sok közülük kultikus hellyé vált, amelyért érdemes utazni, és egy-két napot a környéken tölteni. Az utóbbi néhány évben szakmai fórumokon és gasztroblogokon is jó imidzse lett a Balaton környékének, amire ha még ráépülne egy erős kormányzati marketingtámogatás is, akkor nem volt fölösleges kinyitni Csopakon október végén a strandot.

Az egyik húzónév a Homola Pincészet és a hozzá kapcsolódó Sáfránkert Vendéglő, amelynek rajongótábora a paloznaki jazzfesztiválok közönségéből is verbuválódik. A Kerekes Sándor által kialakított étlapon szereplő szürkemarha-rostélyos és a kacsa egyenesen a vágóhídról érkezik, a pisztráng Tapolcáról, a fűszerek a saját fűszerkertből, mert csak így lehet tisztességes és minőségi a konyha. Az ételekhez a Homola-borokat ajánlják, amelyek presztizsére jellemző, hogy áremelést terveznek.

A szezon meghosszabbítása az első időszakban nyilván anyagi invesztálást követel meg azoktól a vállalkozóktól, akik idáig augusztusban lehúzták a rolót, és legközelebb a következő év tavaszán nyitották ki az üzletet. De ma már nem tud fél évig megélni egyetlen családi vállalkozás sem a szezonban megkeresett jövedelemből, tehát gazdasági kényszer is volt a nyitás.

csopak3A Balaton környékén az is segíti a régiós vendéglátók összefogását, hogy nagyjából egy szinten vannak – szemben olyan, most szerveződő gasztrorégiókkal, amelyekben egy-két „nagy név” tulajdonosán is múlik, hajlandó-e pénzt áldozni azért, hogy (potenciális) konkurenseit, annak termékeit vagy vendéglátását ismertté tegye? A szezonnyitó házibulin a csopaki strandon sorfalat állt Balaton környéki vállalkozók egybehangzóan állítják:  nem konkurensei egymásnak, hanem kiegészítői a lehető legszélesebb választékban. Az éttermes a nála ebédelő vendégnek ajánlja kollégáját, a szomszéd faluban dolgozó cukrászt, azért, hogy a vendég a legjobbat kaphassa. Ha a turista ezt követően borozni kíván, arra is kap referenciát, és a szisztéma visszafelé is működik.

Azért, hogy a Balaton képzeletbeli kapujára ne kelljen kiakasztani augusztus végén a „zárva” táblát, az összefogás hírét tudatni és népszerűsíteni kell itthon és a külföldi vendégek körében is. Nagyon sokat jelentene a régió gasztroturizmusának, ha valóban elindulna az a buszjárat, amivel beutazható a környék. Hiszen már van hol jót enni, inni és aludni is lehet. Például a csopaki Manorban, amelynek tulajdonosa tavaly még Budapesten dolgozott. Mostanra viszont olyan elegáns családi vendégházat alakítottak ki, ahol minden arról szól, hogyan pihenheti ki magát a gyerekes család.

Az összefogásnak jelenleg 17 tagja van: a tihanyi Ferenc Pince Csárda és Karolina Fűszerkertje névre keresztelt étterem (balatonfüredi gyökerekkel), Balatonfüreden a Baricska Csárda, a Karolina Kávéház és Koktélbár, a Bergmann cukrászdák, a Kredenc Borbisztró, a Horváth Ház Borgaléria, a Sparhelt Bistro, Csopakon a Söptei Pincészet és Étterem, a Vígmolnár Csárda, a Márga Bisztró, a Szent Donát Pincészet, a Jásdi Pince és Borterasz, a paloznaki Homola Pincészet és Borterasz és a Sáfránkert Vendéglő, az alsóörsi Carpaccio Étterem, és a mindössze negyedórás autóúttal elérhető veszprémi Chianti Étterem.