A magyar bárányhús nemcsak itthon, hanem az európai piacokon is kiemelt helyet foglal el. Ez annak az előállítási rendszernek köszönhető, amelyet az 1970-es és 80-as években dolgoztak ki, vezettek be és alkalmaznak azóta is Magyarországon. Dr. Kukovics Sándorral, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatójával a magyar bárányhús minőségéről és piaci helyzetéről beszélgettünk.
Magyarországon az 1970-es évek második felében kialakult az úgynevezett „expressz pecsenyebárány előállítási rendszer”, amely a kiváló minőségi kategóriába emelte a hazai előállítású bárányokat. A bárány eleve a legdrágább állati fehérje, luxusterméknek számít számos piacon.
A juhhúst és a bárányhúst alapvetően a vörös húsokhoz sorolják, ám a hazai rendszerben előállított bárányok sokkal inkább fehér húsúnak tekinthetőek – tudtuk meg Dr. Kukovics Sándortól. Ez az előállítási és hizlalási technikának köszönhető, amelynek keretében megfelelő méretű és súlyú bárányokat állítanak elő 3-4 hónapos korra.
Emellett az anyajuhok meghatározó tartási helye a legelő, ami a környezeti fenntarthatóság magas szintjét szolgálja. Ez így együttesen teszi lehetővé a természetszerű tartást, a környezet fenn- és karbantartását, a szermaradványtól mentes hústermelést, tehát az egészségesebb és állatjóléti szempontból is kedvezőbb állattartást.
New Zealand
Lenne, de nem esszük
Az utóbbi két évben meglehetősen visszaesett a bárányhúsfogyasztás Magyarországon. 2020-ig 35-38 dekagramm volt az elfogyasztott juh-, illetve bárányhús – beleértve az elenyésző mennyiségű kecskehús – mennyisége egy főre vetítve. Mára ez az érték 24-25 dekagrammra csökkent, ami alapvetően több indokra vezethető vissza.
Egyrészt a lezárások következtében korlátozottá vált a HORECA-szektor igénye, másrészt pedig az exportpiacainkon megnőtt a jó minőségű bárányhúsra való igény. Még annak ellenére is, hogy az utóbbi másfél évben jelentősen felment az ára egész Európában. Ez a relatív bárányhiány miatt van, aminek oka az új-zélandi és az ausztrál, illetve a Brexit miatt a brit bárányexport csökkenésében keresendő.
„Évente körülbelül 550-580 ezer bárányt exportálunk, ám akár egymilliót is el tudnánk adni, mert akkora rá az igény” – magyarázza Dr. Kukovics Sándor. – „Az export mennyisége húsértékben 6900 tonna. Itthon körülbelül 3000-3300 tonna marad, ennek döntő hányada tenyésztésből kivett anyajuh, kisebb hányada bárány.”
Tévhitek a bárányhúsról
A magyar lakosság keveset tud a bárányhúsról. Egyrészt azért, mert még mindig a régi hagyományok szállóigéi vannak a fejükben: nehéz elkészíteni, zsíros, jellegzetes illata és íze van. Annak idején ez valóban így lehetett, hiszen a pásztorok a birkapörköltöt 8-10 éves, tenyésztésből kiesett anyajuhok húsából készítették el. Azóta az állatok tartása és tenyésztése lényegesen megváltozott; sokkal kevesebb zsír (faggyú) fedi a húsukat, így az ételek elkészítése is egyszerűbb és könnyebb, és sok étteremben a birkapörköltöt is felváltották – vagy kiegészítették – az étlapon más, juhhúsból készült ételek, ami üdvözölendő, hiszen beltartalmi összetétele és tápértéke is kiemelkedő, így helye lenne az egészséges táplálkozásban.
Bár kevesebb bárány marad itthon és – ahogy korábban említettük – csökkent az egy főre jutó fogyasztás, a Juh Terméktanács már negyedik éve népszerűsíti a bárányhúst és juhhúst a spanyol–magyar EU-támogatású promóciós kampány keretében. Ennek részeként március végén és ősszel is megrendezik az úgynevezett bárányhús-kóstoltató programot az évek óta résztvevő éttermekben és kiskereskedelmi egységekben.
