A vendéglátás épp bizarr álmot alszik, a természet azonban ezzek mit sem törődik. Tombol a tavasz, és nagyon sok finomságot ad annak, aki tudja, hogy mit és hol keressen. A medvehagymát már mindenki ismeri, de nemcsak medvehagyma az élet, nézzük mi minden más ehető vadnövényt kínál a tavasz, főleg, hogy a legmenőbb séfek is nézik!

Csalán

30-50-100 cm magas, tarackos növény. A színe haragoszöld, a levelei szív alakúak, szélük fűrészes. Kétlaki növény és az egész országban gyakori, tápanyagban gazdag, üde, humuszos talajon mindenütt nő, azt mondják, a nitrogénbőséget mutatja.  A fiatal hajtásait más növényekkel (pitypang, mezei sóska, fehér libatop) keverve használjuk általában. Ugyanolyan változatosan felhasználható, mint a többi zöld leveles zöldség, főzelékként, levesként és salátaként is lehet fogyasztani. Márciustól júniusig a fiatal leveleket és hajtásokat gyűjtik. Remek vízhajtó, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító tea is készülhet belőle.

Fehér libatop

Ennek a növénynek a népies neve a kedvencem: lisztes laboda. Egyéves, vastag karógyökerű, felálló szárát tompa élek barázdálják. Általában az aljától ágas-bogasan nő, 20 centitől akár kétméteres is lehet. Levelei hosszú nyelűek, tojásdad alakúak, egyenlőtlenül fogazottak. Virágzata piramis alakú, tömött. Június közepétől késő őszig virítanak zöld virágai. A libatop az egyik leggyakoribb egyéves gyomnövény, ami nemcsak a szántóföldeken, hanem minden tápanyagban gazdag helyen nagy mennyiségben él. Tömeges előfordulása és magas kalcium-, fehérje- és vastartalma miatt fontos ehető vadnövénynek számít. Saláta, leves és ivólé készítésére egyaránt használhatjuk. Tavasszal az egész növényt gyűjtik, később csak a hajtáscsúcsok, illetve a kb. 20-30 cm magas növény ehető.

Pitypang

Egész Európában általánosan elterjedt, közönséges gyomnövény. Réteken, nedvesebb mezőkön, árokpartokon nálunk is mindenütt megtalálható. Évelő növény. Gyökere a gyökértörzzsel együtt 15-20 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres. A növény külseje számos, kevésbé ismert alfajjal való kereszteződés miatt változatos formát ölthet. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, hosszuk elérheti a 30 cm-t, szélességük pedig a 7-8 cm-t. A hosszúkás, lándzsás alakú levelek szabálytalan fogai a levél válla felé görbülnek. A pitypang a 17. századtól már a zöldségnövények között szerepel, a népi gyógyászatban pedig már az ókorban is használták. Gyomor- és bélbetegségek esetén is kiváló, jó vízhajtó, és vitaminokban is gazdag, például C- és A-vitaminban. Tea is készülhet belőle, de zsenge leveleiből főzelék, saláta is. Tavasszal a kankalinnal, csalánnal együtt a legelső gyógynövények egyike, amivel megkezdhetjük szervezetünk méregtelenítését.

Porcsin

A kövér porcsin pozsgás szárú és levelű növény. Gyökere nem nő mélyre a földben, de sok az oldalgyökere. A kertben élő porcsin szára felfelé növekszik, a vadon élőé a talajon hever. Levelei nagyok, lapát alakúak és pozsgásak, aminek köszönhetően a növény a tartós vízhiánnyal is meg tud birkózni. Virágai aprók és sárgák, a murvásodó levelek hónaljában nőnek, magjai aprók és barnásfeketék. A kövér porcsinnak nagyon magas C-vitamin-tartalma van, emellett A-vitaminból is tartalmazza a napi szükséglet 43%-át. Kalcium, magnézium és kálium is található benne, és nem véletlenül hívják főzelékporcsinnak is, jó ízű főzelék készíthető belőle, és salátákban is nagyon finom.

Salátaboglárka

Évelő növény, 5-30 cm magasra nő, rövid gyökértörzs jellemzi, bojtos gyökerű növény, gyökerei részben hosszúkásán, gumószerűen megvastagszanak. Levelei hosszú nyelűek, fényesek, a nyéllel együtt húsosak, szív- vagy vesealakúak. Virágai aranysárgák, 2-3 cm átmérőjűek. Áprilisban virágzik. Gyakori az egész országban, ligetekben, erdőkben, cserjékben, parkokban, humuszos, nyirkos vagy üde agyag- és homoktalajon. Erdeink egyik legkorábbi tavaszi növénye. Régebben a növény a tavaszi vitaminhiány és a skorbut ellenszere volt magas C-vitamin-tartalma miatt.

Tyúkhúr

Egynyári, vagy inkább egyéves, de ősszel csírázva áttelelő növény. A 10-15 cm hosszú szára többnyire a földön fekvő vagy felemelkedő, ágas-bogas. A levelek tojás alakúak, az alsók nyéllel, a felsők nyél nélkül illeszkednek a szárhoz, 1-2,5 cm hosszúak. Fehér virágai hosszú, vékony kocsányon, a levelek hónaljában fejlődnek. Gyakori, az egész országban mindenhol előfordul, szántókon, kertekben, szőlőkben, a nem művelt és nem bolygatott helyeken, erdei utakon, cserjésekben, vízparton, nedves réteken. Amikor elég nedvesség áll a rendelkezésére, mindig jól csírázik, ráadásul a lefekvő oldalágai minden csomónál legyökereznek, szőnyegszerűen beborítja a talajt. A virágzó növényt levesnek, főzeléknek használhatjuk. A fiatal növényt a zöldbabhoz hasonlóan készítik el, mert nagyon hasonló az íze. A-vitaminban, C-vitaminban és magnéziumban gazdag

Vadsóska

Az egész országban gyakori. Hegyi réteken, mocsár- és lápréteken, ligetekben, nedves, feltört és nem művelt talajokon, gyepekben, minden kötött és laza, tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajon nő. Évelő növény, szóval, ha egyszer találunk, jövőre ugyanoda mehetünk vissza érte. 30-100 centi magas, húsos levelei nyíl alakúak, az alsók nyele hosszú, a felsők rövid nyelűek vagy nyél nélküliek. Májustól augusztusig virágzik. Márciusban az első tavaszi napoktól késő őszig gyűjthetjük, és a leveles hajtásvégeket is felhasználhatjuk. Hideg, esős időben gyűjtve lágyabb ízű, mint hosszú szárazság esetén. A legfinomabb vadsóskát a virágzás előtt március-áprilisban szüretelhetjük. Salátának, levesnek és főzeléknek is ehetjük. Ha néhány levelet finomra vágunk, bármilyen ételünknek kellemes, savanykás ízt ad, önmagában, nagy mennyiségben viszont egy kicsit túlságosan savanyú, és magas oxálsav- és kálium-bioxalát-tartalma miatt nem ajánlott nagyon gyakran fogyasztani.

Zamatos turbolya

Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó zamatos turbolya hazánkban vadon is előfordul: ligetes erdőkben, réteken, főleg az akácosok tavasszal nagy tömegben megjelenő aljnövényeként. Szépen fejlődik alacsony hőmérsékleten, a magok már néhány fokkal fagypont felett csírázásnak indulnak. Az optimális csírázási hőmérséklet 12-14 °C, a levelek fejlődéséhez elegendő 10-15 °C is. Alacsony hőmérsékleten, nedves körülmények között sokáig megőrzi szép üdezöld színét és zsengeségét, kifejlett állapotban még a gyengébb talaj menti fagyok sem okoznak kárt benne. Kiskertben is érdemes tartani olyan helyen, amit másra nem tudunk használni, mert gyengébb fényviszonyok között is jól megél, a közepes árnyékot elviseli és csak közepesen vízigényes. Tavasszal termesztve a csapadék elegendő a növekedéséhez, de száraz időben öntözés nélkül csak sínylődik és illóolaj-tartalma is jelentősen visszaesik. Nyáron csak néhány öntözéssel hoz megfelelő minőséget. A talajjal szemben viszont igénytelen, szinte valamennyi talajtípuson termeszthető. A zamatos turbolya jellegzetes ánizs illata miatt fűszerként és salátaként is közkedvelt például a francia vagy olasz gasztronómiában. Akik nem ismerik, gyakran gyomként irtják a kertekben vadon élő változatát, pedig az is ugyanúgy felhasználható és ásványi anyagokban, A- és C-vitaminban is gazdag. A belőle készült teát a népi gyógyászatban vese-, légző- és emésztőszervi panaszok ellen használják.