Az élelmiszerhamisítás várhatóan büntető törvénykönyvi kategória, jogsértés lesz, elkövetői komoly jogkövetkezményekre számíthatnak – hangzott el többek között a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) országos szakmai napján, amit telt házzal tartottak április 25-én a Lurdy házban.
Az információt Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője osztotta meg az élelmezésvezetőkkel, közétkeztetőkkel, és elmondta azt is, hogy ez a törvényi szigorítás az új kormány felállása után várható. Ez annak is köszönhető, hogy az Európai Unió is szigorít ellenőrzési rendszerén, mivel a kábítószer után az élelmiszer lett a legtöbbet hamisított termék. Ez a közétkeztetőket is érintheti, mert beszállítóik között lehetnek illegális vállalkozások. Az élelmiszerhamisítás fogalmába tartozik az illegális állatvágás, az élelmiszerek és a növényvédő szerek hamisítása, a nyomonkövetéssel kapcsolatban elkövetett visszaélések. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy követeljék meg beszállítóik számláján az azonosítót, és ha ezt nem kapják meg, akkor tegyenek közérdekű bejelentést. Magyarországon egyébként kimagaslóan magas, 95 százalékos az élelmiszerhamisítások felderítési aránya.
A szakmai napot vezető Rózsás Anikó, a KÖZSZÖV elnöke beszámolt a szövetség kommunikációs lehetőségeinek bővüléséről: hírlevelet indítottak, és megújították informatikai rendszerüket.
Dr. Cserháti Zoltán, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató helyettese azt a nemzetközi gyakorlatot ismertette, amelyben ajánlásokkal, jogszabályokkal, élelmiszer-, vagy tápanyag alapú standardok bevezetésével, és szakképzéssel csökkentik a közétkeztetés rizikófaktorait. Nálunk tavaly szeptembertől 1600-an vettek részt az élelmezésvezetők képzésében, amelyhez főként gyakorlati tananyagot állítottak össze. Idén ősztől újból megszervezik ezt a képzést.
Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője az oktatás fontosságáról beszélt, annak tükrében, hogy a közétkeztetésben feltárt hibák kétharmada tudatlanságból származik.
Nábrádi Zsófia marketing szakértő, pszichológus a fiatalok étkezési szokásaira ható trendeket ismertette, Páger Zsolt, a KÖZSZÖV alelnöke pedig arról számolt be, hogy 653 fő részvételével felmérést készítettek arról, miként befolyásolja az étkezési kultúra az egészséges táplálkozást. A megdöbbentő adatok azt mutatják, hogy az iskolákban nagyon kevés idő, az iskolák 48 százalékánál mindössze 15 perc jut az ebédre. Pedig ha méltó körülmények között lehetne elfogyasztani az ételt, kevesebb lenne a hulladék, és a közétkeztetés minden szereplője elégedettebb lehetne. Az adatok összesítése után a jogalkotók figyelmét szeretnék ráirányítani a riasztó valóságra, azt kérve, hogy ne csak a tornaóra legyen kötelező minden nap, hanem a kulturált étkezés is.
Némedi József a közétkeztetési verseny tanulságait ismertette, Ambrus György Venesz-díjas mesterszakács pedig azt a kezdeményezést, amely Magyarország kórházaiban szeretné megújítani a közétkeztetést.
