Január 1-jétől Bukarest is szabályozza a vendéglátóiparban adott borravalót. A szakmai szervezetek a héten megtárgyalták a kérdést, majd sajtótájékoztatón osztották meg véleményüket.
Mivel a romániai hétköznapi közbeszédben nemzetiségtől függetlenül mindenki „baksisnak” vagy „csubuknak” (török mintára) nevezi a jattot, vélhetően az új borravalótörvény sem módosítja a szokást, és a magyarok sem fogják ezentúl szervizdíjnak hívni. A törvénytervezet már legalább egy évtizedes, de rendre halasztódott a parlamenti megszavazása, és amióta érvénybe lépett, mindenki csak baksis-törvényként emlegeti.
Amint arról korábban társ hírportálunk, a turizmus.com is beszámolt, a rendelet lényege, hogy a jogszabály értelmében a vendéglátó egységek látogatói által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán, tehát adóköteles, bankkártyával is fizethető, és értéke nem haladhatja meg a fogyasztásért fizetett összeg 15 százalékát.
A romániai vendéglátó egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésének megfelelően: fix összegként vagy a fogyasztás összegéhez mérten, százalékban.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme béren kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, amelyre a 10 százalékos személyi jövedelemadót vetnek ki.
A Szövetség a Turizmusért (APT) által szervezett szakmai megbeszélésen és sajtótájékoztatón, amelyet az economica.net részletezett, Călin Ile, a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) elnöke úgy vélte, hogy a vendéglátásban dolgozók most elsősorban attól félnek, hogy a tulajdonos nem fogja visszaosztani a kasszírozott szervízdíj adólevonás utáni 90 százalékát. Arra buzdította az érintetteket, hogy ilyen esetben forduljanak a FIHR-hez, vagy még hamarabb az adóhivatalhoz (ANAF).
Vendéglátóhelyek Bukarest központjában – kötelező feltüntetni a számlán a borravaló összegét is | Fotó: 123rf.com
Dragoş Atanasiu, az Eurolines Group vezetője és az APT elnöke szerint Romániában a vendégek fele kártyával fizet, és az összeget eddig nem volt módja megtoldani borravalóval, de az akadály most elhárult, és az alkalmazottak nagyobb juttatást kapnak a bérükre.
Vele ellentétben Ioan Biriş, a Szállodák, Vendéglők Munkáltatói Szervezetének (HORA) elnöke kevesebb optimizmust mutatott, mert szerinte még sok a csiszolni való a törvényen, ennek érdekében pedig a szakma további egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal. A két vendéglőt üzemeltető Biriş elmondta, első naptól követte a szervizdíjat és a két helyen a napi bevételnek átlag 12 százaléka volt a jatt és ennek kb. 40 százaléka érkezett bankkártyás kifizetésről, tehát innentől még nagyobb összeggel fejelheti meg az alkalmazottak alapbérét. Arra is figyelmeztetett, hogy habár a 15 százalék feletti borravaló ritka, ám ha ilyen fordul elő, akkor a plusz már a cég bevételének számít, és az összes adót kötelező befizetni utána.
De panaszkodtak arra is, pluszteher a pincéreknek, bárosoknak, hogy a törvény alapján a vendégnek kivitt számla mellé egy kis nyomtatványt is csatolni kell, amelyen – név nélkül – kipipálja, hogy hány százalék szervízdíjat akar adni, vagy nem akar.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy egy vendéglátóhelyen a szervizdíj elosztásának módját szigorú belső szabályzattal kell meghatározni, másképp elszabadul a pokol a dolgozók között.
Kérdőjel még a vendéglátók körében, hogy mi lesz az elsősorban nagyvárosokban meghonosodott, Tips-feliratú üvegek sorsa a pulton, amelyekbe a vendégek, ha akartak, jattot dobhattak.
Radu Savopol, a már Budapestre is terjeszkedő 5 to go kávézólánc társtulajdonosa a zf.ro gazdasági portálnak bevallotta, tanácstalanok. De a pulton hagyták, mert náluk a kiszolgálásba nem fér bele, hogy bejön a vendég, és akkor elébe tolnak egy papírt, akar-e adni szervízdíjat, vagy sem, hanem kapja a pénztárgépből a számlát. Amennyiben pluszt fizetne, ezt a számlát már nem lehet utólag módosítani.
A bukaresti Cafătory kávézóban továbbra is kint hagyták a Tips-üveget, de üresen tartják őket (= ha valaki pénzt dob be, azonnal kiszedik), ám a legtöbb helyen, félve az ANAF-tól, megszüntették a rendszert.
Idegenforgalom tekintetében Románia legjelentősebb megyéjében, Brassóban a HoReCa képviselői miután a héten tárgyaltak a prefektussal (a kormány helyi képviselője), találkozót kértek az ANAF-tól, hogy tisztázzák a kérdőjeleket, és elsőként készülnek arra, hogy módosító javaslatokat tegyenek le a szakmára egyébként odafigyelő turisztikai minisztérium asztalára. Ők elsősorban a plusz könyvelést, regisztrációt szeretnék egyszerűsíteni.
_________________________________
Forrás: turizmus.com
