A helyi közösséghez való közelebb kerülés szellemében, globális projektje részeként hirdette meg május végén a Marriott-szállodalánc budapesti egysége helyiséghasznosítási pályázatát. Összesen 40 ezer dollárt ajánlott fel annak a fiatal, vállalkozó szellemű csapatnak, amelyik a legeredetibb, legéletképesebb vendéglátóhely-koncepciót teszi le az asztalra.
A 35 érvényes pályázatból a zsűri végül a #Marionett csapatáét találta megvalósításra érdemesnek. Az ő elképzelésük középpontjában egy kézműves söröző állt 14 sörcsappal, és egy hentesüzlet sült-grill kínálatával, plusz néhány egyszerűbb magyaros fogással. A helyiség dizájnja a marionettszínházak és a backstage világát idézi, az uralkodó anyag a fa és a kötél. A sörcsapok fölött egyedi készítésű marionett-figurák lógnak, amelyek minden csapoláskor egy kis előadást mutatnak be.
A dizájnon túl a hely napi működése is forgószínpadszerű: napközben inkább a dzsúszok, alkoholmentes üdítők dominálnak, a délután második felében beindulnak a sörkoktélok, estére pedig hamisítatlan sörözővé alakul a hely. A #Marionett az augusztus 20-i hétvégén fogadta első vendégeit.
A koncepciót olvasván óhatatlanul a IX. kerületi Élesztőház jut eszünkbe, ami nem véletlen, hiszen – körülbelül tíz másik vendéglátóhellyel együtt – annak is beszélgetőpartnerünk, Tóth Imre az „atyja”.
– Nagyon rövid volt a pályázati határidő, alig három hét állt rendelkezésre a kidolgozásra. Már kész, megvalósításra váró ötleted volt a #Marionett, vagy direkt ide találtad ki?
– Az a fajta fickó vagyok, akinek azonnal támadnak ötletei, ha bemegy valahová. Elképzelem, mit és hogyan lehetne átalakítani, melyik falat kellene áthelyezni. Miután elolvastam a pályázatot, nagyjából két óra múlva kész is volt egy viszonylag kerek koncepció arról, miként lehet a helyet behelyezni egyidejűleg a magyar sörkultúrába, és beépíteni a Marriott történetébe. A cégalapító Willard Marriott egy üdítős bódéval kezdte New Yorkban 1927-ben, ezért is lesz hangsúlyos a délelőtti-délutáni órákban az üdítő és alkoholmentes sörkínálatunk. Több forrás szerint Marriott üzletében kilenc ülőke volt, nálunk kilenc ülőpárna lesz a bejárat előtti lépcsőn. Egy teljesen kötetlen, laza hely lesz, forgószínpadszerűen, napközben alkoholmentes italokkal, gyömbérsörrel, délután már könnyebb sörökkel, 5-6 órától pedig már jönnek a sörkoktélok, és este beindul a nagyüzemi sörözés, egészen éjjel kettőig. Délben pedig szeretnénk, ha minél többen jönnének ebédelni is.
– Ki a célcsoport, a hotel vendégei, úgy általában a turisták, vagy a budapestiek is?
– Abszolút lokális hely lesz. Azért is írtak ki pályázatot, mert a Marriottnak van egy olyan globális elképzelése, hogy a luxusszállóik ne zárt enklávék legyenek, hanem kapcsolódjanak a helyi közösséghez. Ennek vagyunk mi egy kísérleti terepe.
Az árképzésünk is hasonló, mint az Élesztőé, talán egy picivel leszünk drágábbak, de több sörünk ugyanannyiba fog kerülni itt is. Az alapsörünk, a Propaganda korsója 500 forint lesz, ezzel azt hiszem, alaposan kilógunk a szállodasor árszintjéből. Az ételek 1400-1500 forinttól indulnak és 3000-nél állnak meg, de az már a kacsasült lesz.
– Az elképzelés kidolgozásában többen részt vettek, akiket az Élesztőből is ismerhetünk. Ők is itt fognak dolgozni?
– Nem, ők csak a szakmai hátteret és felügyeletet adják és az italok fejlesztésében vesznek részt.
– Hogyan fog működni a #Marionett? A pályázó csapat bérli a helyet?
– Mi csak a „szoftvert” hozzuk, a „hardvert” a Marriott adja. A pályázat értelmében a szálloda 30 ezer dollárt a helyiségre fordít, 10 ezer dollárral pedig mi gazdálkodhattunk. Ez persze nem volt elég, mindkét oldalról tettünk még hozzá, pluszban a hotel megcsináltatta az épületgépészetet, a fűtést és a szellőzést is.
A helyet pedig a Marriott üzemelteti, engem felvettek étteremvezetőnek. Fél évre szól az aláírt szerződésünk, de határozatlan időre meghosszabbítható. Én száz százalékosan biztos vagyok benne, hogy egy-két hónapon belül nyereségesen fogunk működni. Ha valamiért mégis felbontanánk a szerződést, vihetem a koncepciót, a dizájnelemeket, mert azok az enyémek.
Vétek György
