A kereskedelmi vendéglátás áfacsökkentésének vitás kérdéseiről rendezett közös szakmai konzultációt több szakmai szervezet 2016. december 15-én.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének és a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének a Magyar Vendéglátók Ipartestületével, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséggel közösen megrendezett fóruma segítséget próbált nyújtani a jogszabályváltozás gyakorlati alkalmazásához és a felmerülő értelmezési kérdések tisztázásához.
Egységes áfacsökkentést javasol a vendéglátó szakma
A szakmai szervezetek kezdeményezik, hogy az áfacsökkentést a vendéglátás minden területére terjesszék ki – mondta bevezetőjében Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. Az adókulcs csökkentése nem terjed ki a közétkeztetésre és a munkahelyi étkeztetésre, ami – azon túl, hogy gondot okoz majd az azonos környezetben dolgozó vendéglátás alterületeken – félreértelmezésekre is lehetőséget ad. Emellett a törvényszöveg nem egyértelmű, sok kérdés még mindig tisztázatlan.
Felszolgálási díj, üzletbesorolás
Fontos fejlemény, hogy tisztázódott: a felszolgálási díj adómértékét az határozza majd meg, milyen áfakulcsú szolgáltatáshoz kapcsolódik. A kedvezményes adókulcsú szolgáltatás után felszámolt felszolgálási díj áfakulcsa tehát jövőre 18 százalék, a többié 27 százalék lesz. Ennek oka, hogy az általános rendezőelv alapján a járulékos szolgáltatás osztja a főszolgáltatás adóügyi megítélését – magyarázta Magony Krisztina, a Parlamenti és Adóügyekért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese. Ez azt is jelenti, hogy a számlán két regiszterre kell majd felvenni a felszolgálási díjat.
Lényeges hír az is, hogy egy 2016. december 14-i döntés értelmében az üzletek 2017. március 31-ig díjmentesen kérhetnek a KSH-tól besorolási állásfoglalást a konkrét tevékenység részletes megadásával. Hermann Krisztina, a KSH Módszertani Főosztályának munkatársa szerint a már folyamatban lévő ügyek is ingyenesek lesznek.
Sok kérdőjel maradt
A fórumon Magony Krisztina (NGM), Hermann Krisztina és Káli Gabriella (KSH Módszertani Főosztály), Gayerhoszné Hajós Zsófia tájékoztatási szakértő referens, és dr. Fejes Eszter tájékoztatási szakértő referens (NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály) válaszoltak a jelenlévők kérdéseire.
A NAV 2016. december 7-én megjelent iránymutatása már számos kérdést megválaszolt, de azért bőven maradtak kérdőjelek a szakmabeliek fejében.
A konzultációt vezető Kovács László, az MVI elnöke elmondta: az illetékesekhez még júniusban eljuttattak egy több jogszabályt, köztük az áfatörvény módosítását érintő javaslatcsomagot, amelyre a mai napig nem kaptak választ. Az éttermi áfacsökkentésről szóló szabályozás megítélésük szerint nagyon jó szándékú, de rosszul van megfogalmazva, és gazdasági hatása a korlátozások miatt nem lesz jelentős.
Pontosan mi minősül melegkonyhának? – hangzott az egyik kérdés (a melegkonyhával nem rendelkező vendéglátó egységek ugyanis nem alkalmazhatják a kedvezményes áfakulcsot). A KSH szakértői szerint az a vendéglátóhely melegkonyhás, ahol helyben készítenek ételt, azonban a kereskedelemről szóló törvény nem határozza meg, hol a határ. A kérdező szerint ez alapján lehet-e egy olyan üzlet is melegkonyhás, ahol egyetlen grillsütőn készítik a melegszendvicseket? Ebben a szakértők egyelőre nem tudtak állást foglalni.
A tevékenység besorolására vonatkozóan csak bejelentési kötelezettségük van az üzleteknek – emlékeztetett egy másik kérdező. Ennek alapján, ha az üzlet vezetője úgy értelmezi, hogy üzlete a fentiek szerint melegkonyhás, következmények nélkül besorolhatja-e ebbe a kategóriába a KSH értelmezésében talán nem idetartozó üzletet? Ezt a szakértők lehetségesnek tartották.
Abban egyetértettek a szakértők, hogy az a szállodai lobby, ahol az étteremben készített ételt is felszolgálnak, tekinthető az étteremhez tartozónak, tehát az itt nyújtott szolgáltatás lehet kedvezményes áfakulcsú.
A szállodai rendezvények kérdésköre már bonyolultabb. Az biztos, hogy ha nem a szálloda a rendezvényszervező, és a szervező felé 18 százalékos áfával növelt összegről ad számlát, azt a szervezőnek 27 százalékos áfával kell továbbszámláznia a megrendelő felé. Talán megoldás lehet, ha a szálloda az étkezésről közvetlenül a vendégnek számláz. Erről és arról a helyzetről, ha a szálloda maga nyújtja a rendezvényt, hamarosan állásfoglalás készül.
Amennyiben egy utazási iroda 18 százalékos áfatartalmú étkezést (tehát nem csomagot) számláz tovább a vendégnek, marad a kedvezményes áfakulcs. Természetesen ha ugyanez az étterem egy múzeumi gálavacsorát főz, az már kitelepülésnek számít, amelyre nem alkalmazható a kedvezményes kulcs.
A szakértők véleménye szerint abban az irodaházban működő étteremben, amelyben található néhány üzlet, de főleg munkahelyként funkcionál, az éttermi áfa szabályozása szerint munkahelyi étkeztetés folyik, tehát magasabb az áfakulcsa. Hogy ez az irodaházban működő kávéházra is vonatkozik-e, annak utánanéznek az illetékesek.
A jelenlévő szakértők ígéretet adtak arra, hogy a fórumon elhangzott, valamint a hozzájuk eljuttatott kérdéseket megvizsgálják és állásfoglalást készítenek róluk. A kérdéseket az info@mvi.hu e-mail címre várja az MVI, lehetőleg minél előbb, hogy a vendéglátóhelyek még a következő hetekben hozzájussanak a működésükhöz szükséges információkhoz.
Nem járna túl nagy kieséssel a közétkeztetés áfacsökkentése
A közétkeztetés áfakulcsának csökkentése nem jelentene túl magas áfabevétel-kiesést a költségvetésnek, azonban sok előnnyel járna: javulhatna a szolgáltatás minősége, még több alacsony képzettségű foglalkoztatott számára jelentene munkát, és hozzájárulna a helyi élelmiszeripar és agrárium fejlődéséhez is – mondta el a rendezvényen tartott előadásában György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. A Századvég számításai szerint 5 százalékos áfakulcs esetén a kereskedelmi áfacsökkentés 125 milliárd forint bevételcsökkenést jelent a költségvetésnek, a közétkeztetés áfakulcsának csökkentése további 21 milliárdos plusz kiesést jelentene.
A hazai közétkeztetés évi 200 milliárd forintos forgalmat bonyolító piacán naponta 1,5-2 millió fogyasztó van jelen, 4525 főzőkonyha és 5636 tálalókonyha üzemel.
***
December 21-én a Parlamentben folytatott egyeztető megbeszélést a vendéglátást érintő áfacsökkentés megoldandó kérdéseiről, értelmezési kérdéseiről és problémáiról, várható hatásairól a szakmai szervezetek részéről a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) elnöke, az MNGSZ (Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség) elnöke és a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség két képviselője. A kormányzat részéről Varga Zoltán főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály, Általános Forgalmi Adó Osztály) és Felhő Alexandra főosztályvezető (Miniszterelnökség, Parlamenti Államtitkárság, Társadalmi Kapcsolatok Főosztály) vett részt. A felek megállapodtak abban, hogy 2017. januárjában munkacsoportot hoznak létre a további kérdések tisztázására.
