Vidó Nóri eredeti szakmáját tekintve építész, de szerencsére emellett sok minden másra is futja tehetségéből, szorgalmából és lelkesedéséből.

Neveli a már majdnem kétéves kisfiát, tányérkollekciót tervez és nem mellesleg ő süti ma az ország egyik legjobb pizzáját. Madách téri picike üzletükbe is sokan zarándokoltak el a város legtávolabbi pontjairól, ha egy jó pizzára vágytak. Egy egyszeri halandó biztosan beérte volna azzal, hogy minden jól megy, de ő és a férje szeretik, ha zajlik az élet, úgyhogy gondoltak egyet, és kerestek egy alkalmas üzlethelyiséget, hogy valódi leülős éttermet nyissanak.

Sikeres designerként vágtál bele a vendéglátásba. Amikor eldöntötted, hogy megnyitod az IGEN-t a Madách téren, volt már szakmai múltad éttermi belsőépítészként? 

Mérsékelt szakmai múltam van éttermi belsőépítészként, ugyanis régebben épületeket terveztem, aztán jöttek a bútorok és tárgyak, majd azzal párhuzamosan a komplex konyhatervezés, ahol segítettem a megbízóknak kialakítani a konyhatechnológiát, a gasztro-koncepciót és a csapatot.

Ugyan az IGEN alapvetően a te neved alatt fut, minden fórumon el szoktad mondani, hogy a férjeddel közös az üzletetek. Ő is részt vesz a design kialakításában, ebből a szempontból is jól tudtok együttműködni?

A férjem – meg is nevezem – Báló egyáltalán nem folyik bele a designkérdésekbe, ahogyan én sem abba, amihez ő ért. Le van osztva, hogy ki melyik feladatkörökkel foglalkozik és miután kidolgoztunk egy-egy részfeladatot, megmutatjuk a másiknak, megbeszéljük, majd örülünk, hogy milyen jól kitalálta a másik.

Az IGEN a bulinegyedben lett híres, minek köszönhető, hogy Pestről Budára költöztetek?

Amikor megszületett a kisfiunk, Samu, arra a döntésre jutottunk, hogy szeretnénk, ha az IGEN követné a mi életünket, mert szerintünk akkor tudsz hitelesen csinálni valamit, ha te is abban vagy, így eldőlt, hogy a Madách téri éjszakai ittasokat etető hely családibb irányt fog venni. Én úgy láttam a környezetemben, hogy amint az addig éjszakai szórakozóhelyekre járó, pesti barátaim, ismerőseim családot alapítottak, és gyerekük született, majdnem mind Budára költöztek, és mivel mi szerettük volna, ha sok gyerekes jön hozzánk, adta magát a Duna másik oldala.

Hogy tapasztaljátok, van különbség a közönség összetételében? Mást rendelnek Budán az emberek?

Én nem érzékelem, hogy komolyan megváltozott volna a közönségünk, nyilván kevesebb a tivornyázó mondjuk péntek este, aki beugrik egy szarvasgombásra, hogy bírja az iramot, de a vendégeink közül sokan eddig is átjártak Pestre, így nem kell olyan messzire menniük.

Nápolyban tanultátok ki a pizzasütés művészetét, sőt azóta már olyan is akad, aki tőled tanult, és önállósodva saját brand alatt süti a nápolyi pizzát. Az alapanyagokkal mi a koncepciód? Eredeti olasz alapanyagokkal dolgoztok?

Az alapanyagok szinte kivétel nélkül Olaszországból jönnek, nyáron a friss zöldség magyar, egyébként a lisztet, paradicsomot, sajtokat, húsokat mind kintről hozzuk.

A design kialakításánál is fontos szempont volt, hogy köze legyen Olaszországhoz?

Ha az ember egy ennyire meghatározott szempontrendszerek mentén működő helyet tervez, mint egy nápolyi pizzéria, akkor design tekintetében sem elhanyagolható, hogy a Nápolyban található klasszikusok belső tere milyen. Az IGEN-ben egyértelműen törekedtem rá, hogy azt az életérzést hozzam vissza, amit kint kaptam a tanulmányutak során.

Az edényeket, evőeszközöket és tálalást illetően milyen célkitűzésed volt a kiegészítők összeválogatásánál?

Ha pizzáról van szó, akkor a funkcionalitás a legfontosabb, nem szerettem volna semmit túlgondolni, az étel szép annyira, hogy nem kell mellé extra tányér és nem is szokás, úgyhogy a legegyszerűbb fehérre esett a választás. Az evőeszköznél pedig az volt a legfontosabb szempont, hogy elvágja a pizzát, és ne nézzen ki gázul.

Nyitás után kellett bármin változtatni az eredeti elképzeléseid közül?

A poharak talán az egyetlen ilyen terület. Nem szerettünk volna itt sem különlegeset, az itallapon található típusokhoz választottunk valami egyszerűt. A soft drinkes poharakról az derült ki, hogy lehet, hogy előbb-utóbb le kell őket cserélnünk, mert csalókán néznek ki, és sok vendégnek kell visszamérnünk, hogy tényleg annyi-e az annyi.

Végül ejtsünk pár szót a jövőről. Lesz még IGEN a városban? És ha lesz, ugyanezzel a  designnal mész majd, vagy a gyakorlatban működő étterem hozott bármilyen váratlan tanulságot?

Ha lesz még IGEN, biztos vagyok benne, hogy designban ezzel vagy ennek a testvérével megyünk majd, mi úgy érezzük, hogy azt hozza, amit kell neki. Mivel ez már a harmadik hely, amit nyitottunk, és láttunk a gyakorlatban működni, elég tapasztaltan álltunk neki és nem igazán értek meglepetések, a tanulópénzt már megfizettük az első kettőnél.