Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol – egyedi zamatának köszönhetően – jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhetővé váljon itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Hazánkban 2021-ben közel 1267 hektár területen folyt tormatermelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. A legfrissebb adatok alapján így az előző szezonban több mint 12 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki. A torma jelentős vízigényű növény. A tavalyi aszályos idő miatt a betakarított árurizómák méretre átlagosan kisebbek lettek a vártnál, azonban szárazanyag-tartalmát tekintve így is felülmúlják a külföldi fajtákat. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai, hanem a teljes európai piac kiszolgálására elegendő a magyar termés. Bár a hazai felhasználás jelentős, a legtöbb tormát Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba exportáljuk, jellemzően friss, lédig formában.
A jól ismert – és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé – ízesítőként is előszeretettel használják. A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin-tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén.
A torma hazánkban őshonos növény, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében – Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében – található a termőterület 98 százaléka, amely több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édesnemes populáció fajtái, amelyek sima felületűek, hosszúak, bőtermők, igen fűszeresek és jóízűek, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi őket, valamint kiválóak ipari felhasználásra és exportra. Emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes, amely szintén jó ízű és bőtermő, és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat (pl. Danvit) is itthon.
