A Digitális Termelői Piac Nonprofit Kft. szervezésében a KÖZSZÖV és a VIMOSZ közösen szervezett előadásokat és beszélgetést az OMÉK-on a közétkeztetési rövid ellátási láncról – a termelők és a közétkeztetők szemén keresztül.
A rendezvény keretein belül a közétkeztetési iparág fő képviselői ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák az új 676/2020-as közétkeztetési kormányrendelet nyújtotta lehetőségeket és nehézségeket.
Az új kormányrendelet lehetőséget teremt a magyar kistermelői és közepes üzemméretű vállalkozások számára, hogy szabályozott módon megjelenjenek a közétkeztetés mindennapjaiban, ezzel friss, egészséges, tápanyagban gazdag élelmiszert juttatva a körülbelül 1,5 millió ember számára nap, mint nap.
Köszöntőbeszédében dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár is említette, hogy ez mekkora lehetőség a több, mint 20 ezer kistermelő részére, hogy bekapcsolódhatnak a közel 200 milliárd forint nagyságú közétkeztetési iparágba. Gál Pál Zoltán a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a közétkeztetési piac a rövid ellátási láncra vonatkozó jogszabályváltozásokból fakadóan, amit Zoltai Anna a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke több pontban megerősített. Az új szabályozásban, a kistermelők és a közétkeztetők közötti híd megteremtőjenként, a Digitális Agrár Stratégia keretében, a győri Széchenyi István Egyetem gesztorálásával megvalósult Digitális Termelői Piac program vezetője, dr. Czermann János pedig felvázolta, hogyan tud a Digitális Termelői Piac és a Közért+ digitális agrár integrátorként sikeresen megjelenni ebben az ökoszisztémában, segítve a két oldal egymásra találását.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a termelői, beszállítói oldal és a közétkeztető szereplők között hosszú távon is szükség van a Digitális Termelői Piac és a Közért+ által biztosított közcélú integrációkra, hiszen logisztikai képességgel és kereskedelmi gyakorlattal segíti a termelők, beszállítók piachoz jutását, és a közétkeztetők számára is magasabb szintű kiszolgálást biztosít. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a közétkeztetés jövedelmezősége és az új jogszabályok előírásai miatt a konferencián megkezdett párbeszéd mélyítésére van szükség, melynek körében a jogszabályi környezet finomhangolására is javaslatokat fognak kidolgozni.
A konferencián a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) a köszöntőjében, az előadásával, és a kerekasztal-beszélgetésben elhangzott hozzászólásával arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a közétkeztetés szabályozások kereszttüzében, a finanszírozás reálértékének csökkenése mellett vergődik. A jelentős állami szerepvállalás ellenére a minőség egyre romlik. A járvány után kialakult munkaerőhelyzet, az alapanyagárak drasztikus emelkedése tovább rontja az amúgy is nehéz állapotot. A szociális rászorultság jelenlegi rendszerével a támogatotti kör folyamatosan bővül, miközben jelentős bevételkiesést okoz, hogy a fizetőképes fogyasztó – több okból – folyamatosan kilép a rendszerből. Ezzel párhuzamosan az ételnek a fogyasztók körében nincs értéke, becsülete, és fokozatosan nő a hulladék mennyisége. Az elhangzott előadás a helyzetelemzés mellett megoldási javaslatokra is utalt.
A rövid ellátási láncot a szövetség fontosnak tartja a fenntarthatóság, a minőség és nyomon követhetőség előnyeit tekintve, ugyanakkor nem látja jelenleg a beszállítók minőségbiztosítása, megbízhatósága garanciáit. E téren a kisebb étkeztetők hátrányos helyzetben vannak. A szövetség nem látja még a rendelet betartásának gyakorlati részleteit, a számonkérés és ellenőrzés kivitelezését, és az ellenőrző hatóságokat, ellenőrzési módszereket. A rendelet nem a teljes szektort, csupán a közbeszerzés alapján szolgáltatókat érinti, ami a fogyasztók körülbelül 30%-a, és az emlegetett arány (60-80%) nem a beszerzett élelmiszerek mennyiségi aránya, hanem azok értéke. A közétkeztetési rövid ellátási lánc foglomnak a rendelet szerinti megfogalmazása, annak értelmezése a szövetség olvasatában nem egyértelmű, és ennek rendezésére kezdeményezte és támogatja egy gyakorlati alkalmazást segítő útmutató kiadását, amihez felajánlotta az Agrárminisztérium felé szakmai segítségét és együttműködését.
