A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2015. december 8-án új elnököt választott Légli Ottó személyében. A tisztújítással párhuzamosan az alapszabály módosítására is sor került abból a célból, hogy minél hatékonyabb testületi vezetés, demokratikus döntéshozatal, következetes végrehajtás, valamint átláthatóság jellemezze a jövőben a szervezet munkáját.

A döntést egységesen támogatta a huszonkét borvidéket képviselő szakmaközi szervezet tagsága.

A decembertől elnöki tisztséget betöltő Légli Ottó már több mint huszonöt éve vezeti pincészetét, komoly szerepet vállalva a Balaton déli partján fekvő termőterületek elismertségének növelésében. Többek között olaszrizling, chardonnay és rajnai rizling szőlőfajtákból készített dűlőszelektált fehérborai régóta stabil pozíciót töltenek be a hazai borkínálat felső szegmensében. Szakmai munkáját 2010-ben egyszerre ismerték el a Borászok Borásza és az Év Bortermelője címekkel. Légli Ottó elnökké választását megelőzően 2013 októbere óta tagja az elnökségnek, munkája elsősorban a támogatási rendszert érintő kérdésekre fókuszált.

A tisztújítás keretében a közgyűlés új elnökségi tagot választott Nyilas János személyében. A szőlész szakember 1995 óta irányítja 220 hektáros mátrai birtokát, és már korábban is részt vett a HNT munkájában a Mátrai borvidék képviseletében, szőlészeti küldöttként.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkári posztját 2016. január 1-jétől Brazsil Dávid tölti majd be, aki több generációra visszatekintő Balaton-felvidéki borászati hagyományokkal a háta mögött Franciaországban végezte szakmai tanulmányait, majd miután a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál dolgozott, Brüsszelben képviselte a hazai borászat érdekeit.

A HNT a szőlő-bor ágazat legnagyobb, mintegy 60 ezer gazdálkodót, vállalkozót tömörítő, kiemelt fontosságú szakmai szervezete, melynek szerepe megkerülhetetlen a kormányzati agrárpolitika és a szőlész-borász társadalom tagjai számára. Épp ezért a szervezet fontosnak tartja, hogy a jövőben erősebbé és rendszeressé váljon az ágazatban működő szakmai szervezetekkel való kapcsolata, valamint nyitott, konstruktív, kezdeményező szakmai együttműködést ígér a kormányzati szerveknek, kiemelt partneri szerepet szánva a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak.

A szervezet következő feladatának azt tekinti, hogy a már meglévő alapokra támaszkodva és a szakmai  szervezetekkel együttműködve néhány hónapon belül kialakítsa az ágazat középtávú stratégiai tervét, amelyet az agrárkormányzattal egyeztetve véglegesítenek majd.

***

Magyarországon 2015-ben több szőlő termett az utóbbi évekhez viszonyítva, és idén az időjárás is segített a szőlőtermelőket a nagyobb és jobb minőségű termés elérésében. A nagyobb mennyiségű termést általában a gyengébb minőséggel kapcsolja össze a közvélemény, ám ennek a vélt összefüggésnek az őszi szüret erős cáfolata lett. Bizonyítja ezt az is, hogy most az összes borvidéken jó minőségű szőlőt szüreteltek, és az idei évjárat sok borász szerint kivételesen emlékezetes borokkal ajándékozza meg a fogyasztókat.

2014-ben 3 474 332 mázsa szőlőt szüreteltek (57 000 hektárról), amiből 2 555 000 hektoliter bor készült. Az idén (november 20-ig) 3 200 118 mázsa leszüretelt szőlőt jelentettek be 40 ezer hektárról, 73%-os lékinyerési aránnyal becsülve ez a mennyiség 2 336 086 hektoliter bornak felel meg. Természetesen ezek az adatok még nem véglegesek, mivel a szüreti jelentések leadásának határideje december 15., de a termés a tavalyi értéket várhatóan 30%-kal haladja majd meg.

A Magyarországra importált borok mennyisége a tavalyi évhez viszonyítva jelentősen csökkent, novemberig 213 648 hektoliter bort rögzítettek, míg 2014-ben 357 000 hektoliter bort importált Magyarország.

A HNT által bevezetett ellenőrzési díj nagyon sikeresnek bizonyult. és az idei évben az FN borok importja radikálisan csökkent, ezek ellenőrzését az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) vette át.

Az exportált borok mennyisége a tavalyihoz képest magasabb lesz, ez azt bizonyítja, hogy a magyar borok egyre ismertebbek és népszerűbbek a külföldiek körében.

A HNT aktívan kapcsolódott be idén a magyar borok nemzetközi népszerűsítésébe. Kóstolózónát működtetett a düsseldorfi Proweinon, a London Wine Fairen, az OMÉK-on, a krakkói Enoexpón és a sanghaji Proweinon. Ezekben a kóstolózónákban a HNT által szervezett Magyar Bormustra díjnyertes borai és a Borkiválóságok borai kerültek kóstoltatásra. A HNT egyebek mellett a fent említett díjazott borok külföldi borversenyeken történő részvételét is támogatta.

A marketingen túl a borászok életét is hivatott segíteni a szervezet, így az adminisztrációcsökkentés érdekében elkezdődött egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely a modern kor követelményeinek megfelelően lehetővé teszi majd a tagok online ügyintézését, illetve az új jövedéki törvény kialakításában is jelentős szerepet vállalt a Tanács. Nagy siker volt, hogy az EKÁER bevezetése kapcsán a HNT alapos oktatási anyagot tudott biztosítani a tagok részére, illetve elérte, hogy a szőlő kikerült a kockázatos termékek köréből. A szüret közeledtével a HNT igyekezett tárgyalásokat kezdeményezni a termelők és a felvásárlók között, illetve olyan centrumárat dolgozott ki, amellyel a piaci folyamatokat kívánta strukturálni, és olyan árat meghatározni, amely előnyös mindkét félnek. Hatékonyan reagált a HNT az olasz borbotrányra is, hiszen az FM-mel és a NÉBIH-hel együttműködve azonnal zároltatta a gyanús tételeket, és felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal.