Magyarország vár – Kalandozás a Turjánvidéken

Szerző: | 2021.11.08 | Hírek

Selyemrét, Madárvárta, Árpád-kori erődtemplom, múltidéző parasztporták, különleges kontyos pincesor – a Budapesttől alig húszperces autózásra található Ócsa és környéke valóságos kincsesláda.

Százéves faóriások között kanyarog velünk az ösvény, a hatalmas fatörzsek lábánál csillogó víztükörben vízi növények serege. A réten olyan varázslatos nevű növények élnek, mint a pókbangó, a vitézkosbor és a fehér zászpa. Ennek az Ócsától Táborfalváig húzódó különleges tájnak külön elnevezése is van: Turjánvidék.

Gazdag állat- és növényvilágáról híres a lápos-mocsaras Turjánvidék Fotó: Szántó Zoltán

Keletkezéséről annyit érdemes tudni, hogy a Duna évezredekkel ezelőtt jóval keletebbre folyt errefelé, mint manapság. A felszín alatti vizek ma is a folyó felé áramlanak, de a vízzáró agyagréteg nem engedi a mélybe szivárogni a csapadékot. Így alakult ki a különlegesen gazdag állat- és növényvilágáról híres lápos-mocsaras Turjánvidék, amelyet például az Ócsa határától néhány kilométerre fekvő Selyem-réti tanösvényen fedezhetünk fel. Előzetes egyeztetéssel a Madárvárta is látogatható, ahol a madarak gyűrűzése folyik.

Öregfalu, régmúlt emlékek
Nem kevésbé érdekes Ócsa településmagja. Az Öregfaluban álló monumentális templom és kolostor – amelyet a 12. században építettek a premontrei rend tagjai – ugyanis hazánk egyik legfontosabb román kori műemléke. A felújítása után Europa Nostra-díjjal kitüntetett, immár a református közösség által használt erődtemplom ékessége az Árpád-kori freskói.

Eredeti parasztporta a tájházban, háttérben a 12. századi erődtemplom Fotó: Peer Réka

Az egykori kolostor közvetlen szomszédságában eredeti állapotukban láthatók régi – köztük 18. századi – parasztházak, amelyek élő falumúzeumként szolgálnak. A hét portából álló tájházegyüttes egyik büszkesége a népviseleti babagyűjtemény, az udvaron kemence, füstölő és zöldségtároló verem van, a hajdani paraszti élet kellékei.

Kontyos pincék
A kisváros határában, az Öreghegyen meghökkentő látványt nyújt a felfordított csónakokra emlékeztető, nádtetős pincék sora. A közel száz löszbe vájt lyukpince jellegzetessége a földre állított nyeregtető, amely hátulról olyan, mintha kontyolt frizurát kapott volna. Kis szerencsével összefuthatunk valamelyik gazdával is, szívesen látott vendégként fogadnak minden érdeklődőt.

Lyukpincék az Öreghegyen Fotó: Boros Lajos

Az őszi túrákról, vezetett programokról további információ elérhető az ocsaitajhaz.blog.hu oldalon.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány “Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: