Budapest tűzfalai az utóbbi évtizedekben megteltek színnel és élettel. Téli sétáink is vidámabbak lesznek, ha felkutatjuk a hatalmas köztéri festményeket, amelyek a jól ismert rajzfilmektől a körülöttünk lüktető városig számtalan témát felidéznek.
A szemünk előtt születik és alakul át időről időre a nagy szabadtéri kiállítás: a városi tűzfalakon megjelenő festmények hol napjaink eseményeire reflektálnak, hol csupán az a céljuk, hogy a szürke hétköznapokból kiemeljék és felvidítsák az arra járókat. Szubjektív válogatásunk a budapesti utcai alkotások sokszínűségéből ad ízelítőt.
LGT Bumm
LGT BUMM Idén 50 éves az LGT Bumm című albuma. A Színes Város Csoport ennek apropóján festette fel a legendás borítót a VII. kerületi Dob utca 38. tűzfalára.
A Kék kalapos nő
Budapest utcáit járva több klasszikus alkotás street art változatával is találkozhatunk. Ilyen Aba-Novák Vilmos Laura (Kék kalapos nő) című festményének impozáns reprodukciója a VII. kerületben, a Kazinczy utca 45. falán.
Jankovics Marcell emlékfal
A neves rajzfilmrendező, Jankovics Marcell előtt tiszteleg a VIII. kerületi Gyulay Pál utca 13. tűzfalának festménye, amely az 1981-ben bemutatott Fehérlófia zárójelenetét idézi meg.
Víz alatti világ
A II. kerületben található az ország legnagyobb víz alatti barlangja, a fokozottan védett Molnár János-barlangrendszer, amely a Lukács-fürdőt is táplálja. 20–27 Celsius-fokos kristálytiszta karsztvizében télen-nyáron merülnek a búvárok. Az ő víz alatti világukat tárja elénk a Frankel Leó út 46. tűzfalára került alkotás.
A Pál utcai fiúk
Molnár Ferenc klasszikus regényének egyik kulcsjelenetét, a golyózást örökíti meg a VIII. kerületi Leonardo da Vinci utca 42. tűzfalfestménye, előtérben a Grund egyetlen közlegényével, a hőssé váló kis Nemecsekkel.
A budapesti köztereket száznál is több falfestmény díszíti, felfedezésükhöz böngésszük a Színes Város és a Neopaint oldalakat.
________________________________
Szerző: Szerdahelyi Krisztina
________________________________________________________________________________________________________
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: