A Balaton víztükre és a közeli tanúhegyek is feltárulnak a Keszthelyi-hegység pazar kilátást nyújtó magaslatairól. A mediterrán hangulatú táj panorámapontjainak felfedezéséhez egy néhány óra alatt teljesíthető gyalogos körtúrát és két rövidebb sétát ajánlunk.
A Balatongyörökről induló 7,5 km-es túrán sorra vesszük a Keszthelyi-hegység legjobb kilátópontjait. Mindegyikről más-más szögből és magasságból látjuk a tó partvonalát, a szelíd lankákat és hegyvidék erősen szabdalt belső tájait. Készüljünk fel a meredek kaptatókra!
![](https://vendeglatasmagazin.hu/wp-content/uploads/2021/11/terkep.jpg)
Az előttünk álló 7,5 km-es kilátótúra útvonala Forrás: A térkép a Természetjáró applikációval készült
Utunk első állomása a Balatongyörök melletti Szépkilátó, amelyhez egyelőre nem kell hegyet másznunk. A hely Eötvös Károlytól kapta a nevét, akit annyira megihletett a dombról elé táruló látvány, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is megemlítette szépségét.
![](https://vendeglatasmagazin.hu/wp-content/uploads/2021/11/Balatongyorok_OrbanPeter_Szepkilato2.jpg)
Szépkilátó: az egész domboldal természetes kilátóhely Fotó: Orbán Péter / Balatongyörök Önkormányzat
Az egész domboldal természetes kilátóhely, de a fenyves alatt nyílik ki legszebben a táj: itt semmi nem takarja a bámulatos panorámát. A parkosított hegyorr turistapihenőjéről belátjuk a dolomithegyeket, a távoli bazaltvulkánokat és a romjaiban is méltóságteles szigligeti vár mellett a Balaton széles víztükrét, mögötte a somogyi parttal.
A csodás természeti környezet már a rómaiakat is megigézte, kétezer éve villát építettek az itt elhaladó hadiút mellé; a domb tövében fakadó, ma Római forrásként ismert karsztforrást pedig fürdő- és ivóvízként hasznosították. A Szépkilátótól meredek lépcsősoron indulva jutunk el a ma is kristálytiszta vizű forráshoz.
![](https://vendeglatasmagazin.hu/wp-content/uploads/2021/11/Balatongyorok_OrbanPeter_RomaiForras.jpg)
A Római forrás vizét már a rómaiak is fogyasztották Fotó: Orbán Péter / Balatongyörök Önkormányzat
Ha beteltünk a látvánnyal, az országút túloldalán folytassuk a túrát. Először a Garga-nyeregbe kapaszkodunk fel, majd balra fordulva újabb emelkedővel jutunk a Bél Mátyás-kilátóhoz, amelynek tornyából nyugat felé hosszan belátjuk a Balaton ívét egészen a Keszthelyi-öböl végéig. A Garga-hegy mögé ereszkedve a Bélap-völgy turistapihenőjében álló Széchenyi-kopjafához érkezünk. Aki elfáradt, innen visszatérhet Balatongyörökre.
![](https://vendeglatasmagazin.hu/wp-content/uploads/2021/11/Balatongyorok_GomborZsolt_Bel_Matyas_kilato.jpg)
A Bél Mátyás-kilátóból egészen a Keszthelyi-öböl végéig ellátni Fotó: Gombor Zsolt
A pihenőtől az egyébként gyerekeknek kialakított Pele apó tanösvényen folytatjuk a túrát; eleinte az erdészeti úton, majd a P+ jelzésen gyalogolunk. Jobb kéz felől a völgy másik oldalán fehérlő Bise-kő függőleges dolomitszirtjét látjuk. A völgyfő közelében rátérünk a P négyzetre, amely egy éles fordulóval átvisz a P turistajelzésre. Ezen déli irányban megyünk tovább a Bise-kő-tető keskeny hátán, majd egy újabb nekirugaszkodással balra felkaptatunk a Pap-hegy gerincének ritkás tetejére. Itt érjük el a fából épült Batsányi-kilátót, amelynek tetejéről madártávlatból tekinthetünk körbe a Balaton nyugati medencéjén.
![](https://vendeglatasmagazin.hu/wp-content/uploads/2021/11/Balatongyorok_Villanyi_eva_Batsanyi_kilato.jpg)
Batsányi-kilátó Fotó: Villányi Éva
Végül jókora ereszkedővel, hangulatos erdei környezetben térünk vissza a Szépkilátó melletti parkolóhoz. Infó: balatongyorok.hu, bfnp.hu
Plusz két panorámapont
Nagyszerű a kilátás a Balatongyörökhöz tartozó Becehegyről is. A 20. század elején épült Szentháromság kápolnától ellátunk egészen a túlparton fekvő Fonyódig, de a hullámos dombok fölött a Badacsony, Szigliget és a Gulács is látszik, körös-körül pedig szőlők, pincék és nádtetős házak sorakoznak.A gyenesdiásiak kedvelt kiránduló- és pihenőhelye, a Nagymező fölött, a Varsás-hegy tetején találjuk a Festetics-kilátót. Az innen feltáruló páratlanul széles balatoni panoráma miatt érdemes vállalni a rövid, de meredek kaptatót.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: