Van, akit a természetben való elmerülés, mást a szakrális élmény és van, akit a lelki megtisztulás motivál, hogy kisebb-nagyobb zarándoklatot tegyen. De elindulnak azok is, akik a zarándoklás „flow” érzését szeretnék megélni, ám hogy kinek mit jelent valójában, az csak útközben tapasztalható meg.
A Csendhegyek útjának is nevezett Via Calvaria túraútvonal többségében német gyökerű észak-dunántúli települések kálváriaépítményeit köti össze egymással. Ez idáig öt túraútvonalon 14 települést kereshetünk fel, az első szakasz Bakonybélből indul és Zirc kálváriájánál végződik, egy másik útvonalon a Veszprém környéki települések (Magyarpolány, Városlőd) kálváriáit találjuk, míg eljutunk a Balaton-felvidék lankáira, Szentjakabfára vagy Barnagra. Egyszerre töltekezhetünk a természet szépségéből és a lélekemelő helyek nyújtotta szakrális élményből.
A Via Calvaria útvonala Magyarpolányt is érinti | Fotó: Magyarpolány Önkormányzata
A Mátra főbb zarándokhelyeit a Közép-Európát behálózó Mária-út jól kitáblázott – és az M betűről könnyen felismerhető – vonalán érdemes felkeresni. A Mátraverebély-Szentkút és a Mátraszentimre-Fallóskút közötti, közel 20 kilométeres szakasz gyönyörű erdei környezetben halad, enyhe emelkedőkkel, de jól járható úton, több zarándokszállást is érintve. Mindkét csodatévő és búcsújáró hely gyógyító vizű forrás mellé épült, amiért az ország legtávolabbi pontjairól is eljönnek a gyógyulni vágyók.
A Mária-út Mátraverebély-Szentkútnál | Fotó: Vajk Brigitta
A Boldogságok útját a nemzetközi hírű máriapócsi kegyhely körül építették ki. A 16 kilométeres zarándokút a főtérről indul, és ugyanoda, a kegytemplom elé érkezik vissza. Az út részben szántóföldek között vezet, részben árnyas erdőben vagy temető mellett, és – mint egy iránytű – többször bukkannak elő a kegytemplom tornyai is a távolban. A zarándok pedig a nyolc boldogság kihelyezett stációinál elidőzhet kicsit – megpihenni, elmélkedni vagy önvizsgálatot tartani.
A máriapócsi kegytemplom | Fotó: mariapocshegyhely.eu
A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket érintve – kitérőkkel együtt közel 600 kilométer hosszan – halad északról déli irányba, Esztergomtól Máriagyűdig, a Mária-tisztelet egyik legrégibb magyarországi kegyhelyéig. A barátság, békesség, szeretet, elmélyülés és megnyugvás útjaként emlegetik, de fontos szempont a mentális kikapcsolódás és a testi felfrissülés is.
A Magyar Zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig vezet | Fotó: mariagyud.hu
Az út utolsó, több mint 30 kilométeres szakasza Pécsről vezet Pogányon és Bissén keresztül Máriagyűdre, többnyire földutakon és turistaösvényeken – csak követnünk kell jelzését, a sárga nyilat a kettős kereszttel.
________________________________
Szerző: Vajk Brigitta
________________________________________________________________________________________________________
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója:
