Egy borvidék arcát akkor ismerhetjük meg igazán, ha ott helyben, személyesen találkozunk a gazdákkal, megkóstoljuk a boraikat, és még a dűlőkbe is felkapaszkodunk, hogy lássuk, milyen tájon termett a szőlő. Dűlőtúratippek három borvidék három különleges termőhelyéről.
A pincészetek ma már az ország valamennyi borvidékén szerveznek vezetett dűlőtúrákat. A birtokközponttól rendszerint terepjárókkal, e-biciklikkel vagy gyalog juthatunk el a legszebb dűlőkbe, ahol a program rendszerint borkóstoltatással és akár piknikkel is kiegészülhet. Ha kiszemeltük a legközelebbi célpontot, a borászatok honlapján érdemes keresni az aktuális túraajánlatokat.
Tokaj-Hegyalja, Tarcal
Az aszúkészítésnek különösen kedveznek Tarcal löszös dűlői, de az utóbbi években az itt termett szőlőkből készült száraz borok napfényes, virágos eleganciája is bizonyította a termőhely adottságait. Ha megnéztük az egykori mezőváros nevezetességeit – a reneszánsz alapokon álló Királyudvart, a barokk Andrássy-kúriát, a Degenfeld Kastélyszállónak otthont adó egykori vincellérképzőt és a közel 900 éves Rákóczi-szüretelőházat –, barangoljuk be a közeli dűlőket is.
A távolban a környék ékessége, a barokk Szent Teréz-kápolna a Henye-dombon Fotó: Szedmák Sándor
A környék ékessége a barokk Szent Teréz-kápolna a Henye-dombon, ahonnan a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok kiemelt termőterületére, a Terézia-dűlőre nyílik rálátás. Látványosság az Ó-temető feletti dombon felállított 8,5 méter magas Áldó Krisztus szobor, és kedvelt kirándulóhely a Tokaji-hegy oldalában létrejött bányató is. A séták során a térség geológiai képződményeit, növény- és állatritkaságait is felfedezhetjük.
Mátrai borvidék, Sár-hegy
Az Abasár fölött magasodó Sár-hegyet növénytani ritkaságokban gazdag flórája és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté. Vulkanikus talaja kiváló szőlőtermőhellyé teszi a dűlőt, amelynek árvalányhajas, törpemandulás déli fekvésű oldala egészen mediterrán hatású. Az 500 méter magas, félkúp formájú hegy tetején, a Dobóczi-laposon találjuk Magyarország legmagasabban fekvő szőlőültetvényeit.
A bájos Szent Anna-kápolna a Mátrafüred és Gyöngyös között húzódó tanösvényen érhető el Fotó: Tourinform Gyöngyös
Természeti kincseit a hét kilométeres, Mátrafüred és Gyöngyös között húzódó tanösvényen ismerhetjük meg alaposabban. Félúton érdemes megpihenni a bájos, 18. századi Szent Anna-kápolnánál és a közelében lévő Szent Anna-tónál. A Mária-út abasári, jórészt pincék és szőlőültetvények között kanyargó, nyolc kilométeres szakasza is érinti a Sár-hegyet, mi több egy pincén is keresztül halad.
Egri borvidék, Nagy-Eged hegy
Az Eger melletti Nagy-Eged hegy a Bükk egyik déli nyúlványán fekszik. Két fő dűlő alkotja: a hegy szoknyáján húzódó Nagy-Eged dűlő, felette pedig Eger legjelentősebb termőhelye, a Nagy-Eged hegy dűlő, amely 500 méteres magasság fölé nyúlik, és központi, legmeredekebb részén teraszokat is kialakítottak.
A Nagy-Eged hegyet mindig is az Egri borvidék legértékesebb dűlőjeként tartották számon Fotó: Szerdahelyi Krisztina
Érdemes felkapaszkodni az 536 méter magas, szigetszerűen kiemelkedő hegyre, tetejéről ugyanis páratlan panoráma nyílik Egerre és a Bükkre, de tiszta időben láthatjuk a Mátrát és akár a Tisza-tó csillogó víztükrét is. Sajátos mikroklímájának köszönhetően a Nagy-Eged hegy kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi terület, amelynek értékeit az itt kialakított természet- és tájismereti tanösvény 10 állomásán tanulmányozhatjuk.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány „Magyarország vár” című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója:
