A 2015-ös évben – folytatva a 2014-es trendet – szintén kedvezőbben alakult az iparág helyzete a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagvállalatai számára.
A statisztikai adatok alapján a belföldi sörértékesítés 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az adatszolgáltató sörgyárak által értékesített (belföldi értékesítés és export) sör mennyisége a múlt évben 6,541 millió hektoliter volt, szemben a 2014-ben forgalmazott 6,350 millió hektoliterrel. A saját termelés 1 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, az export 6 százalékkal csökkent a múlt évben. Az import 26 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez képest, bár aránya a teljes értékesítéshez képest így is 10% alatt maradt.
Az egyes csomagolási típusok arányait tekintve csak a hordós sörök aránya csökkent 2 százalékkal, az összes többi csomagolástípus aránya emelkedett. A PET palackos eladások aránya 10, a dobozos kiszerelésé 5 százalékkal emelkedett. Így a teljes belföldi értékesítés mennyisége 6,123 millió hektoliter volt 2015-ben, szemben az azt megelőző év 5,904 millió hektoliterével. (Az MSSZ tagjai: a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt,. valamint a Borsodi Sörgyár Kft.; továbbá két adatszolgáltató, a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft., a továbbiakban „adatszolgáltató sörgyárak”.)
A belföldön eladott termékek választékát tekintve legjelentősebb mértékben – 12 százalékkal – a szuper prémium kategória nőtt a múlt évben az előző évhez képest. Ezt a növekedést követte a prémium termékek eladásának 10 százalékos emelkedése, majd a saját márkás sörök (economy) értékesítése következik 8 százalékos növekedéssel. A középkategóriás (mainstream) sörök eladása 3 százalékkal esett vissza. Az alkoholmentes sörök mennyisége jelentős mértékben, 42 százalékkal mérséklődött 2015-ben 2014-hez viszonyítva, a múlt évben ebből a termékfajtából 90 ezer hektolitert értékesítettek, szemben az előző évi 156 ezer hektoliterrel. Az ízesített sörök értékesítése is csökkent valamelyest, a radlerekből 3 százalékkal fogyott kevesebb, mint az elmúlt évben.
A sörpiac jellemzői
A magyar lakosság alkoholfogyasztásának csaknem kétharmadát a sör teszi ki, ez az arány az ezredforduló óta nem változott, de a válság hatására a sörfogyasztók árérzékenysége erősödött. A MSSZ adatai szerint 2012. és 2013. között a sörgyártók hazai értékesítése 2 százalékkal esett vissza elsősorban a jövedéki adó emelkedése miatt bekövetkezett árnövekedés következtében, míg 2014-ben 2 százalékos forgalombővülést értek el, ami 2015-ben megduplázódott és immár 4 százalékos az emelkedés.
A sör átlagos relatív ára – vagyis az inflációtól megszűrt ár – 2000-től lényegében nem változott. A sör bruttó ára stagnált, miközben az indirekt adók (a jövedéki adó és az áfa) folyamatosan emelkedett, aminek nyomán a közgazdasági logika szerint az árnak is emelkednie kellett volna. Ezért a nettó ár csökkent, amit a sörgyártók csak jövedelmezőségük jelentős romlása árán tudtak ellensúlyozni és piacaikat megtartani. A múlt év márciusában egy átlagos félliteres 4,5 százalékos palackos sör ára 205,5 forint volt, amiből 44 forintot az áfa, és 36 forintot pedig a jövedéki adó tett ki. Ez 39 százalékos adótartalomnak felelt meg, ami 2003-ban 34 százalék volt
