A gyermekek idejük nagy részét nevelési intézményekben töltik, a napi energiaszükségletük jelentős százalékát az iskolai, óvodai menzán elfogyasztott ételekből nyerik, ezért is nagyon fontos, hogy egészséges, vitamindús táplálékot tudjanak magukhoz venni, hiszen mindez kihatással van az iskolai teljesítményükre, általános egészségügyi állapotukra, ellenállóképességükre, de a későbbi felnőttkori étkezési, fogyasztói szokásaikra is.
Gyerekkorunk evőeszköz csörömpölős zsivajából felsejlő menza-ízek hipószaggal kevert ambivalens emlékmorzsákat idéznek fel bennünk. Visszaköszönnek a napjainkat ünneppé varázsoló kedvencek és az inkább választott korgó gyomor csikarása.
A közétkeztetés nívójának emelkedése az elmúlt évek egészségesebb táplálék biztosítását célzó szabályozásai ellenére kis lépésekben halad, a szülői elégedettség-mérések még mindig azt mutatják, hogy sok helyütt elmarad az ételek minősége a fogyasztói elvárásokhoz képest.
A magyar gyermek-közétkeztetés sötét középkorának végét a 2015-ben hatályba lépett menzareform volt hivatott elhozni. A 2008-2009-es és a 2013-as helyzetfelmérő vizsgálat szerint a kantinban kínált ételek sem minőségileg, sem mennyiségileg nem feleltek meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. A menzarendelet tíz napos ciklusokban határozta meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát a minél változatosabb táplálkozás jegyében. Emellett célul tűzte ki a korábbi zsiradékban gazdag ételek visszaszorítását, új konyhatechnológiai eljárásokat szorgalmazva. Jelentősen csökkentette a só- és cukorfelhasználást, növelte a zöldség-gyümölcs, tej- és tejtermék valamint a gabonalapú, ezen belül a teljes kiőrlésű termékek fogyasztását, ezen élelmiszereknek napi szinten kell szerepelniük a menüben. A 2017-es Országos Iskolai Menza Körkép hatásvizsgálatának eredményei – ugyan nem a várt mértékben, de – javulást mutattak a korábbi évek gyermekétkeztetéséhez képest, főként a cukor és zsírfogyasztás visszaszorításában, de csökkent az ételízesítők és a sótartalmú fűszerkeverék felhasználása. Bővült a köretek palettája, megjelentek a menükben olyan korábban mellőzött gabonákfélék, mint a bulgur, a kuszkusz, köles, árpagyöngy vagy a polenta. Nagyobb arányú volt a friss fűszernövények felhasználása, változatosabb uzsonnakrémeket, salátákat, leveseket szolgálnak fel a gyerekeknek.
A magyar menzahelyzet javításának többlépcsős folyamatában újabb állomásához érkeztünk, az idei évtől bevezetésre kerülő szabályozás szerint a közétkeztetési tárgyú közbeszerzésben a felhasznált élelmiszerek legalább 60 százalékát helyi, rövid ellátási láncból származó termékekből kell biztosítani. A kormányrendelet kimondja, hogy az alacsonyabb árral szemben a minőségi kritériumok tekintendők mérvadónak, ez azonban egyúttal várhatóan magával hozza a menzai koszt drágulását is.
Az fenntartható ökomenzák népszerűsítésének hazai élharcosa a Greenpeace magyarországi szervezete, törekvésük, hogy a közétkeztetésben növeljék a helyben termelt bio- és vegyszermentes élelmiszerek felhasználását, visszaszorítsák a fiatal, fejlődő gyermeki szervezetre hatványozottan káros rovarölő-szer tartalmú ételeket a menzák konyháiból.
Mintamenzák
A menzák valódi megreformálásához jelentős szemléletváltásra is szükség van, ennek előfutáraiként már évek óta működnek az országban a fenntarthatóságot a minőségi, egészséges táplálkozással jól ötvöző szolgáltatók.
A Veszprém megyei öngazdálkodó kistelepülésen, Nyárádon a vegyszermentesen megtermelt zöldség, gyümölcs a falu által működtetett szociális konyha teljes alapanyag szükségletét fedezi. A helyi tojás és hús is a menzán kerül felhasználásra.
A szarvasi ökomenza a 2009-ben életre hívott Mintamenza Program egyik kiváló példája. A békési városban a helyi biogazdálkodó BioHungaricum Kft.-vel való szoros együttműködés eredményeként kerülhet a gyerekek tányérjára a környéken termelt jó minőségű, vegyszermentes alapanyagaiból készült étel.
A fővárosi AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) általános iskolájának étkezdéje, a Mezna komplex gasztronómiai nevelési programot megvalósítva példaértékűen egyesíti a táplálkozáson alapuló egészségmegőrzést, a helyi termelők támogatásán keresztül a fenntarthatóságra való törekvést, a gyerekek számára legfontosabbal, a változatos, finom ételekkel, igazi kulináris tartalommal.
Fontos momentum, hogy a gyermek, fogyasztói szerepéhez híven legyen jelen ebben a folyamatban, túl azon, hogy kétféle háromfogásos menü közül választhatnak a menzán étkezők – szüleikkel együtt előre leadva a rendelést -, emellett a Mezna figyeli a gyerekek visszajelzéseit, lehetőséget kínálva a véleménynyilvánításra. Ennek szerves része a folyamatos kommunikáció az ételosztás során, de az étkezések után a használt szalvéta bedobásával leadhatják a voksukat az aznapi menü felett ítéletet mondva a két kihelyezett vödörbe, melyeken az „ízlett” és „nem ízlett” felirat szerepel. Nem kötelezően egyen adagokat osztanak, lehet kóstolót is kérni egy-egy új, ismeretlen ételből, és természetesen van lehetőség repetára, így csökkentve a kidobandó étel mennyiségét. A Mezna célja a tanárokkal egyeztetett pedagógiai programjuk keretében a jövő generációjának gasztronómiai kompetencia fejlesztése. Igyekeznek kapcsolódni a tananyaghoz, az iskolai élethez, a természettel összhangban termelt és előállított, minőségi alapanyagok származási helyére is ellátogatnak, szüretelnek a Nádas Borműhelyben, a Csoroszlya Farmon a biogazdálkodással ismerkedhetnek meg, a kenyér világnapján végigkísérhették a búza útját a lisztig. A projekthetek keretében a tananyaggal kapcsolatos ételek megjelennek a heti menüben, a tankonyhán az ételkészítés folyamataiba is betekinthetnek a gyerekek.
Az ökológiai lábnyom csökkentése szintén fontos célkitűzése a Mezna csapatának, igyekeznek visszaszorítani a műanyag szemét terhelést, a büfében főként friss áru kapható az előre csomagolt, tartósítószeres termékek helyett, az egészséges üdítők üvegpalackban vásárolhatók meg. A szezonális alapú menü hozzájárul, hogy az itt étkező gyerekek ökotudatos felnőttekké cseperedjenek. Minden nap van vegetáriánus étel, ami nem csak a húsmentesen táplálkozók körében népszerű. A szemléletformálás újabb elemeként a maradékmérés hetében, minden osztály leméri az általa a tányéron hagyott ételt, ami a gyakorlatban is segít a pazarlás visszaszorításában. A felhasználható maradék pedig jótékony célra kerül felajánlásra, az elmúlt időszakban a Covid osztályok működését segítő Etesd a dokit! kampányt támogatták.
Lassú és rögös a változás útja – sokkal inkább a szemléletváltás, mint az állami rendeletek lehetnek a mozgatórugói, hogy sikerüljön megvalósítania azt, ami egy iskolai kantin feladata: valódi közösségi, központi élettér, csakúgy, mint az otthoni létben a konyha, a mindennapi élet szerves része, a tanórák közötti kilégzés, feltöltődés, a finom ételek kényelmes elfogyasztásának felhőtlen színtere.
