A söröspoharak változatos formái az elmúlt két évszázadban alakultak ki, igazodva az adott terület sörtípusaihoz, sörfogyasztási szokásaihoz. Az utóbbi évtizedekben lezajló sörforradalom nem csak a sörökben, de a pohárformákban is újdonságokat hozott.

Az üvegáru a 19. század első felében vált a köznép által is megfizethető tömegcikké, így az üvegpoharak és korsók is ekkortájt váltották le tömegesen az addig használt fa, ón, agyag, kerámia stb. ivókészségeket. A 20. század fordulójára pedig nagyjából ki is alakultak a ma is használatos történelmi pohárformák: angolszász területen a pintes pohár (nonic, tumbler) az ale-ekhez, fél- és egyliteres vastag füles korsó a lágersörökhöz, a karcsú pilsenis pohár (pokal), a német stange a kölsch-höz, az öblös kehely (goblet) a testes belga ale-ekhez, apátsági sörökhöz, a klasszikus bajor búzasörös pohár és a konyakos pohárhoz hasonló snifter, az olyan magas alkoholtartalmú sörökhöz, mint