Az Országgyűlés 2015. május 27-én megszavazta a szakképzésről szóló törvény módosítását, amely kedvező fordulatot hoz a vendéglátó-ipari gyakorlati képzésekben is.
A Magyar Közlönyben hamarosan kihirdetendő módosítás értelmében ugyanis a gyakorlati oktatói személyi feltételek mestervizsga nélkül, megfelelő végzettséggel és szakirányú szakmai gyakorlattal is teljesíthetőek. Egy átmeneti rendelkezésnek köszönhetően gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31. után olyan személy is tevékenykedhet, aki vállalja, hogy a kamara által szervezett mesterképzést 2016. szeptember 1-jéig megkezdni.
A módosítás értelmében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 31. § a következő feltételeket tartalmazza (egységes szerkezetben):
„(1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki
- a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és – a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel – legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,,
- b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,
- c) büntetlen előéletű, és
- d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.
(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki
- a) az oktatott, állam által elismert
- aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
- ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy
- b) a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
- c) a hatvanadik életévét betöltötte.
(4) Új mestervizsga követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.„
Emellett bekerült a jogszabályba egy átmeneti rendelkezés is:
„92/D . § A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015 . augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015 . augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31 . § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel .”
Szakmai szervezetek már régóta szorgalmazzák a módosítást, a mestervizsga ugyanis sokak szerint aránytalanul magas terhet ró a vállalkozásokra, és többen kritizálták a mestervizsga követelményeit is. Az egyik legnagyobb félelem azonban az volt, hogy az a szakképzési törvény jelenleg még éppen hatályos szabályozásának értelmében idén szeptember elsejétől csak olyan étterem köthet tanulói szerződést, amely mesterlevéllel rendelkező szakácsot, cukrászt, pincért alkalmaz – ám ez időpontig nem lesz meg a tanulók fogadásához szükséges, országos szinten szükséges nagyjából 3000 szakember mestervizsgája.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete épp egy nappal a parlamenti szavazás előtt, május 26-án fordult levélben a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkárához, hogy megsürgesse a szakképzési törvény módosítását, főként a mestervizsga tekintetében.
A szervezet másfél éve kezdeményezte először a kormányzati egyeztetéseket a szakképzési törvény tekintetében, és részt is vett azokon a közös egyeztetéseken, ahol a szakmai szervezetek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésével dolgoztak a feltételek módosításán. Mint a fejlesztő munkáról a Vendéglátás magazin májusi számában Ruszinkó Ádámmal készített interjúban a mestervizsga szabályozás módosításával kapcsolatban idézetteken túl megjelent: „a vendéglátó-ipari szakképzés területén már hosszabb ideje egyeztetéseket folytatunk valamennyi szakképesítés felülvizsgálatáról és átalakításáról. Ez egyelőre szakmai szinten zajlik, de még részleteiben nem sajtónyilvános, mivel a javasoltak még nem tekinthetőek végleges álláspontnak. Annyi talán már publikus jelenleg is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara aktív és segítő közreműködésével, és persze a teljes szakma bevonásával komoly fejlesztői munka folyik.”
A fenti módosítások mellett az MVI levelében a törvény további módosítását javasolja akként, hogy az oktató rendelkezzen – kreditrendszerben történő folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően – naprakész szakmai tudással. Az MVI a mestervizsgát a jövőben egy, az alapfokú oktatásra épülő, moduláris rendszerhez kapcsolódó legmagasabb szintű és színvonalú vizsgának képzeli el, mely az oklevél megszerzése után – az oktatáspolitikai és az egészségügyi rendszerhez hasonlóan – folyamatos továbbképzésekkel egészülne ki.
