A megújuló közétkeztetés nyomában

Szerző: | 2021.08.03 | Hírek

Július 1-én a VIMOSZ a Nébih közreműködésével hívta életre a Megújuló Közétkeztetés Konferenciát. A következő oldalakon részletes beszámolónk következik az eseményről.

Nyitó beszédében a VIMOSZ elnöke, Gál Pál Zoltán hangsúlyozta, hogy VIMOSZ régóta aktív szereplője a közétkeztetés megújításának, ahol dicséretesen jó párbeszéd alakult ki a kormányzati szereplők és a szakma képviselői között, miközben más ágazatban mindez sokszor nem ilyen magától értetődően működőképes. „Munkaadói oldalt képviselő szövetségként folyamatosan küzdünk az ágazat jobb reprezentációjáért – mondta köszöntő beszédében, és azt is hozzátette, hogy a konferencia legfőbb célja a közétkeztetési ágazatot átalakító 676/2020. (XII.28.) számú Kormányrendelet társadalmasítása, és az ágazat szereplőinek innovatív, hibrid módon történő tájékoztatása. Lehetőségünk van az ágazatot érintő, előkészületben lévő szabályozás változások tervezetének véleményezésre, proaktív javaslatok benyújtására, meghatározni a szakma munkakapcsolatait szabályozó kiterjesztett Ágazati Kollektív Szerződés tartalmát, valamint segíteni az európai szabályozások hazai gyakorlatba való átültetését” foglalta össze a konferencia céljait.

És hogy miért kiemelten fontos az ágazati párbeszéd, arról a következőket mondta: „Egyrészt a pandémia alatt is nyitva tartó közétkeztető létesítmények komoly nehézségeket éltek meg. Másrészt az új kormányrendelet átalakítja a meglévő közbeszerzési folyamatokat, létrehozza a közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmát, kiemeli a helyi élelmiszer termékek jelentőségét. Harmadrészt a legalacsonyabb ár nem lehet egyedüli értékelési szempont a  közétkeztetési szolgáltatások esetében. Végül pedig fontos lépés lehetne a közétkeztetésre vonatkozó 27%-os ÁFA 5%, vagy 18%-ra való csökkentése 2022-től.

A konferencia előadói

Államigazgatási oldalról:

Erdős Norbert, Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, Agrárminisztérium

Dr. Bognár Lajos, Főállatorvos, Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár

Érdekképviseleti és szakmai szervezetek oldaláról:

Tóth Dávid, a NÉBIH Vendéglátás és Közétkeztetés Felügyelet osztályvezetője

Süle Katalin, általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnök asszony, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Éder Tamás, a FÉSZ elnöke

Versenypiaci szereplői oldalról:

Páger Zsolt, a Hungast fejlesztési igazgatója

Sáfár Ferenc, a BioGastro Kft. ügyvezető igazgatója

Német András, üzletágvezető Közért+

A szabályozásról

Dr. Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos előadásában felelevenítette az új szabályozáshoz kapcsolódó fontos dátumokat. 2020. december 28. (megjelent a Magyar Közlöny 292. számában), 2021. március 1. (a rendelet hatályba lépése), 2021. szeptember 1. (a rendeletben előírtakat az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni).

Majd hozzátette, hogy a rendelet fő célja a közétkeztetés minőségének javítása, a hazai élelmiszervállalkozások támogatása, segítése, a hazai, helyi, közétkeztetési rövid ellátási láncból (krél) származó termékek arányának növelése, az ökológiai lábnyom csökkentése, hogy ne csak az ár legyen az egyedüli értékelési szempont, valamint a közétkeztetésben részesülők számának növelése.

Azt is elmondta, hogy az új rendelet nemcsak a közétkeztetési szolgáltatók számára irányoz elő kötelezettségeket, feladatokat, hanem a hatóság számára is:

  • A NÉBIH által konyhák Éltv. 23.§ (5) bekezdése szerinti minősítéseinek végzése
  • A NÉBIH ellenőrzi a közétkeztetők által beszerzett termék összértékén belüli közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékek, illetve a helyi élelmiszertermékek összesített arányát
  • A NÉBIH ellenőrzi a rendelet 4. és 5.§ szerint vállalt feltételek teljesülését
  • A NÉBIH létrehozza a termelők, élelmiszerelőállítók, köztes szereplők és a közétkeztetési szolgáltatók adatain alapuló információs rendszert

Gál Pál Zoltán, a Vimosz elnöke és Erdős Norbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a konferencia szünetében. Fotó: Grósz Balázs

Mit tehet a NÉBIH?

A NÉBIH tervezett lépéseiről Tóth Dávid osztályvezető tartott előadást. Ezek nagy vonalakban a következők:

  • Az Éltv. 23.§ (5) szerinti konyhák élelmiszer-higiénia, élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi minősítése
  • A beszerzett termékek összértékén belül a krél, illetve a helyi élelmiszertermék előírt arányának teljesülésének ellenőrzése
  • A rendelet 4.-5.§-ában előírtak teljesülésének ellenőrzése
  • A NÉBIH a termelők, élelmiszerelőállítók, köztes szereplők és a közétkeztetési szolgáltatók adatain alapuló információs rendszert hoz létre.

 

A konyhák minősítése

A Minőségvezérelt Közétkeztetés Program része a konyhák minősítése, amely a következő mérföldköveken keresztül valósul meg:

  • 2015 októberében elindult a „tesztüzem” a közétkeztető főzőkonyhák minősítésével
  • 2016 szeptemberében elindult a „tesztüzem” a közétkeztető tálalókonyhákon is
  • 2017 júniusában a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) módosításának hatályba lépésével a tesztüzem befejeződött – innentől „élesüzemről” beszélünk
  • 2020 decemberében megjelent a 676/2020. Korm. Rendelet – 3 évnél nem régebbi minősítés benyújtása

 

Tóth Dávid beszélt többek között a minősítés jogszabályi hátteréről is, és pontokba szedte a programmal szemben állított elvárásokat is, miszerint az legyen szakszerű, jogszerű, egységes, független, nyilvános és emberséges. A NÉBIH feladatai között jelölte meg a hibák feltárását, a javítási javaslatokat és a fejlesztésre ösztönzést. A célt határozottan a közétkeztetés színvonalának és biztonságos növelésének látja. Ennek eszköze pedig a hatósági eszközöktől eltérő segítő szemle (nincs hatósági szankció), valamint a szakmai támogatás.

A programban dolgozó, konyhák minősítését végző kollégák munkáját a következő pontokban szedte össze:

  • Szakirányú végzettséggel rendelkeznek (akár több diploma, közegészségügyi-, népegészségügyi ellenőr; élelmiszermérnök)
  • Több hónapos elméleti és gyakorlati betanulási időszakot követő önálló munkavégzés
  • Munkájukat támogató és felügyelő mentorrendszer
  • Havonta munkaértekezletek, szakmai továbbképzések
  • Több kolléga külföldi, angol nyelvű BTSF-képzésen való részvétele az élelmiszerbiztonságot, HACCP-rendszert, élelmiszer eredetű megbetegedéseket érintő témákban – szakmai eszmecsere, egyeztetés, brain storming az EU-tagállamok delegált képviselőivel

Tóth Dávid szerint az új rendeletnek köszönhetően a jövőben növekszik a minőség és a biztonság, és a fejlődésre való ösztönzéssel, valamint az egészséges táplálkozás támogatásával egyre több elégedett fogyasztó lesz a közétkeztetésben.

Kapocs a fogyasztó és az előállító között

Éder Tamás a FÉSZ képviselőjeként beszédében elmondta, hogy az urbanizáció és az életmódváltás miatt elidegenedés történt a fogyasztó és az étel előállítója között, ami sok problémát vet fel, mely problémákat informálási kötelezettséggel, edukációval, szabályozással és ellenőrzéssel lehet enyhíteni. A közétkeztetés az „elidegenedési” folyamat egyik fontos területe, ahol az alapanyag beszerzése a sikeres működés egyik kulcsa. Fontos, hogy az alapanyag legyen friss, finom, helyi vagy hazai, egészséges, olcsó, nyomon követhető.

Az élelmiszert előállító szereplőknek Éder Tamás szerint a fenti követelményeknek kell megfelelniük:

  • A megfelelő mennyiségű alapanyag folyamatos rendelkezésre állása
  • A minőség folyamatos garantálása
  • Versenyképes önköltségszerkezet
  • Nyomonkövethetőség a termékpálya teljes hosszán

Az előadó azt is hozzátette, hogy ha a jogalkotó szándéka teljesül, akkor érdemben növekszik a közétkeztetésben a lokális, hazai élelmiszer-előállítók szerepe, illetve térben és időben közeledik egymáshoz az élelmiszer előállítója és fogyasztója a közétkeztetésben.

Növekszik a friss alapanyagok szerepe, így a friss élelmiszer-alapanyagot előállítók értékesítési lehetősége erősödik, valamint a kisebb méretű élelmiszer-előállítók lehetőségei javulnak a közétkeztetésben. Süle Katalin előadásában a rövid ellátási lánc praktikus oldalát mutatta be.

A konferenciáról készült videó az alábbi LINKEN nézhető meg.

A konferencia kapcsán podcast beszélgetés is készült, amelyet ITT lehet meghallgatni.

A konferencián bemutatott Digitális Termelői Piacról ITT olvashat bővebben.