1918. szeptember 24-én, stílusosan Szent Gellért napján nyílt meg a Danubius Hotel Gellért, amelyben az elmúlt évszázadban nem csupán hírességek fordultak meg, hanem legendás ételek is születettek.

Habsburg Otto, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew Lloyd Webber, Zsigmond Vilmos, Maximillian Shell nevét egy-egy lakosztály viseli a szállodában, amely számos egyéb uralkodót, politikust, egyházi vezetőt is vendégül látott.

Richard Nixon a Gellértben

Az épp száz éve megnyílt szálloda alig egy hónaposan már bekerült a történelem forgatagába, hiszen az „őszirózsás forradalom” idején, 1918. októberében katonai célokra vették igénybe, majd a tanácsköztársaság bukása után Horthy főhadiszállásává vált. Az első világháború után azonban megtalálta „eredeti szerepét” és pazar belső tereivel, gyönyörű kilátást biztosító teraszaival rögvest a fővárosi társasági élet központjává vált.

Ez időben írta be magát a szálló a gasztronómia nagykönyvébe is. A szálloda éttermeit ugyanis már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat, két évtizedes tevékenységének köszönhetően a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Ahogy a szálloda históriája leírja, a Gellértben született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda. És ha már gasztronómia, itt kell megemlíteni, hogy két cukrászkülönlegesség is híressé vált az itt készültek közül, az egyik az alkoholba áztatott szárított gyümölcsökkel készülő Posztobányi puding (Gellért puding), valamint a csokoládékrémmel és rumos meggyel töltött Gellért tekercs.

„A Gellért Szálló építésekor – 1918-ban – az elegáns éttermek mellett egy egyszerűbb, nyáron a kirándulókat, télen a környékbeli polgárokat kiszolgáló éttermet is terveztek. A Gellérthegy felőli sarkon készült étterem – saját külső bejárattal – olcsóbb volt az emeleti elegáns termeknél és szalonoknál, s a kínálata sokkal egyszerűbb. Az ételek minősége azonban biztosan ugyanolyan lehetett, hiszen akkor még nem volt külön konyhája: az emeleti konyháról hoztak le mindent a pincérek. A rendeléseket tehát a hotel szakácsai teljesítették a többivel azonos alapanyagokból és minőségben” – olvashatjuk a Gellért történetében. Gundel Károly egy vonzó polgári étteremmé fejlesztette a sörözőt, megnyitva az épület előtt annak teraszát is.

A vendéglátás szakmai terén is számos érdekesség, újítás fűződik a Gellért nevéhez.  Itt fizethetett az országban először a vendég saját országának valutájával, itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi és itt állt először minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt.

A szálloda Panoráma Étterme a gyönyörű kilátás mellett többek közt vasárnapi családi ebéddel is várja a vendégeket. A Gellért Söröző & Brasserie kézműves söreit és szezonális ételeit fiatal, kreatív csapat kínálja, míg a Gellért Eszpresszóban kávékülönlegességek, házi sütemények, torták csalogatnak, és délutánonként élő zongoraszó mellett lehet nosztalgiázni.

Az utóbbi évtized óta új, eddig szokatlan formákban is népszerűsíti gasztronómiáját a Danubius Hotel Gellért, amikor saját szervezésű, kreatív rendezvényeikkel tárják ki a kapukat a nagyközönség előtt, és a már országszerte híres Márton napi Borfesztivállal évről évre több ezer gasztronómiára és kultúrára nyitott magyar vendéget vonzanak a nagy múltú falak közé.