A leghíresebb svéd, akit minden évben megünnepelnek, kétségkívül Alfred Nobel, aki korántsem lelkiismeret-furdalásból alapította ezt a díjat, amelynek értéke világszerte egyre nő. December elején különösen erős vonzereje van az ünnepségnek, bel- és külföldi látogatók tízezrei zarándokolnak Stockholmba, járják a várost és vásárolják a díjra és a királyi családra utaló szuveníreket.
Lányok égő gyertyakoszorúval
A Nobel-díjat minden évben hagyományosan a feltaláló halála napján, december 10-én osztják ki. Ez dupla ünnep is, hiszen majdnem egybeesik a december 13-i Luca nappal, amely egyike a legrégibb hagyományú svédországi ünnepeknek. Ilyenkor a svéd lányok, fejükön égő gyertyakoszorúval, fehér angyalkaszerű ruhában énekelnek az iskolákban és más rendezvényeken is, és többek közt így köszöntik a kitüntetetteket. A díjhoz az évtizedek alatt számos szokás és hagyomány társult, amelyek ma már részét képezik a svéd történelemnek és a hétköznapoknak.
A világ legrangosabb tudományos, irodalmi és közgazdasági elismerése (beleértve az Oslóban átadandó Béke-díjat), a Nobel-díj, amelynek múzeuma – furcsa módon elég későn – 2001-ben nyílt meg a Gamla Stanban, azaz az óvárosban, az első díjátadás után száz évvel. A döntés helyszíne a hajdani tőzsdepalota, a díjátadót és a vacsorát a stockholmi városházán rendezik meg.
Zseni, tudós és világpolgár
Az 1833-ban született Nobel eredetileg Nobelius névre hallgatott. Már gyerekkorában bejárta a fél világot. Fivéreivel együtt a mai fogalmaink szerint nagyon szerény körülmények között élt, de kiváló professzorok tanították, a családtagok a svéd mellett oroszul, franciául, angolul és németül is beszéltek vele.
A zseniális Alfred szerelmi élete sikertelen volt, de 355 bejegyzett találmánya és a világ 20 országában alapított több mint 90 gyára olyan teljesítmény, amelyet azóta se tudott senki túlszárnyalni. Nobelt berendezett lakások és laboratóriumok várták Párizstól San Remoig, és természetesen szülőhazájában is.
Ha a stockholmi Gamla Stanban járunk, mindenképp látogassunk el a múzeumba, amely nem túl nagy, de igen érdekes, és nem Nobel a főszereplője (bár számos fotó és tárgy emlékeztet rá), hanem a kitüntetettek. Már nem sokáig léphetünk be ebbe az épületbe, mert hamarosan új Nobel Center épül, ahol helyet kap a múzeum és ott lesz a díjátadó ceremónia helyszíne is.
Érdekesség, hogy a mostani múzeum bisztróját a bécsi Café Museum mintájára rendezték be. A szecessziós stílusú bécsi kávéházak egyik leghíresebb tervezője Adolf Loos volt, az általa megálmodott könnyed székek mintájára gyártottak azokat az ülőalkalmatosságokat is, amelyeken a vendégek a múzeum kávézójában ülnek, aljukon egy-egy Nobel-díjas szignójával.
Próbaevés és Luca-reggeli
A múzeumban megtekinthetők azok a tányérok, poharak és evőeszközök is, amelyekkel az ünnepi vacsorán megterítik az asztalt, másolataik számos helyen megvásárolhatók Stockholmban. Az étkészlet színei – arany, kék, zöld, fehér – a svéd természeti kincseket, az erdőt, a tengert jelképezik. A készlet minden évben ugyanaz, és a Rörstrand manufaktúra készíti. 2014-ben 7000 darab porcelán, 5400 pohár és tízezer evőeszköz várta, hogy a gálavacsora asztalaira kerüljön.
A díszvacsora menüjének előkészületei egy évig folynak, és szinte már akkor elkezdődnek, amikor az előző évi díjazottak leteszik tányérjuk mellé a desszertvillát.
A menü közös munka eredménye, az Év Szakácsa szervezet díjazottjai és a vacsorának helyt adó városháza séfjei közösen ötlik ki a fogásokat, amelyeket együtt is készítenek el. Ezen a napon tehát Svédország leghíresebb szakácsai egész egyszerű feladatokat is ellátnak, például petrezselymet aprítanak. De mindezt csak aztán, hogy a próbaevés lezajlott: a Nobel-díj titoktartást fogadó bizottságának tagjai előbb megkóstolják a javasolt elő- és fő ételeket és a desszerteket.
A díjazottak és családtagjaik a hagyomány szerint mindig a stockholmi Grand Hotelben laknak. A díszvacsora másnapjának reggelén a kiválóságokat Luca-napi ünnepséggel köszöntik, azaz fehér ruhás lányok libbennek be a szobájukba, fejükön koszorúval, énekelnek, és természetesen Luca-napi süteményt szolgálnak fel számukra.
Protokoll, titoktartás, ültetési rend
Alapvető feltétel, hogy a menüben szerepeljenek a tipikus svéd alapanyagok, fűszerek és ízek, ugyanakkor legyen divatos, érdekes, és persze más, mint az előző évi. A menüsor csak akkor válik nyilvánossá, miután a meghívottak az asztalhoz ültek.
Az ételeket természetesen szigorú protokoll szerint tálalják, tükörszervizzel, az egymással szemben ülőknek egyszerre emelik le az ezüstfedőt a fogásokról. Az ültetési rend szerint a királynő mellett mindig a Nobel-bizottság elnöke ül, jelenleg ezt a posztot Carl-Henrik Heldin tölti be. Mindegyik Nobel-díjas mellett a királyi család egy-egy tagja foglal helyet, a király mellett mindig egy női díjazott, vagy ha az adott évben nincs ilyen, akkor a fizikai Nobel-díjas. De az is számít, hogy a díjazott mellé olyan királyi családtagot ültessenek, akivel értik egymás nyelvét és talán még érdemi beszélgetést is tudnak folytatni.
A négy óra időtartamú vacsorát – amely Svédországban az év kulináris „vizsgájának” számít – tavaly a 2012-ben gasztronómiai olimpiát nyert Klas Lindberg séf és Daniel Roos cukrászmester komponálták, idén a 43 fős szakácscsapat vezénylését Sayan Isakssonra, a Michelin-csillagos stockholmi Esperanto étterem japán származású séfjére bízták.
Ő is betartotta azt a szabályt, miszerint tipikus svéd alapanyagokból készüljön a Nobel-díj átadás díszvacsorája, de vegye figyelembe az aktuális gasztronómiai trendeket is. Isaksson egyik alapelve – mint egy igazi japánnak – hogy minél kevesebbet kelljen sütni-főzni az alapanyagokat. A menü összeállításában a Városháza éttermének híres séfje, Gunnar Eriksson is közreműködött.
Az állatok és a természet tisztelete – ez volt idén a fő jelszava a kulináris teamnek, amikor kitalálták, hogy előételnek óriás rombusz hal mousse-t készítsenek, fő ételnek borjúszűz filét, kucsmagomba és fekete trombitagomba köpenyben, desszertnek pedig egy rózsaszín-fehér virágot formázó málnás-kávés ízvilágú költeményt, amely Daniel Roos-nak, az egyik legnépszerűbb svéd cukrásznak az agyából pattant ki.
A menüsor mind az 1350 meghívott körében nagy sikert aratott. Közülük 160-nak kellett úgy megalkotni vacsoráját, hogy figyelembe vegyék különféle diétáját, vegán és vega ételkívánalmát, glutén- és laktózérzékenységét, valamint vallási előírásait.
Stockholm hídjai, hortenziából és rózsából
Mint a fentiekből kitűnt, a Nobel-díj átadó a világ egyik legszigorúbb protokoll szerint zajló vacsorája. A fogások előtt legutóbb a Svéd Királyi Balett tagjai táncoltak. Minden évben másfajta élő virág díszíti az asztalokat, egy-egy témát megelevenítve. A 2014-es díjátadón Stockholm hídjait szimbolizálták a piros és rózsaszín, hortenzia és rózsa kompozíciók. A virágokat mindig San Remóból hozatják, mivel egy ideig ott lakott a hideget nem kedvelő Alfred Nobel.
Évente 1300 embert hívnak meg a díszvacsorára, köztük vannak a királyi család és a kormány tagjain kívül politikusok, a díjazottak vendégei, írók és kulturális személyiségek, az elmúlt években kitüntetettek, valamint 200 egyetemi hallgató, akiket rengeteg jelentkező közül választanak ki. Ők jelképezik a demokráciát, vagyis azt, hogy mindenkinek lehetősége van egy teremben vacsoráznia a svéd királyi család tagjaival, és a világ leghíresebb tudósaival.
Elek Lenke
Képeinken a tavalyi Nobel-díj menüsora látható.
A cikk a Vendéglátás magazin 2015 decemberi számában jelent meg. Előfizetés: https://vendeglatasmagazin.hu/elofizetes/
