A Vendéglátás Magazin decemberi számában részletesen írtunk a Magyar Turisztikai Ügynökség új kezdeményezéséről. A tíz ikonikus magyar fogásra és tíz ikonikus magyar séfre épülő koncepció december 10-én egy edukációs roadshow-n is bemutatkozott. Ott voltunk.

A kezdeményezésről 

Megállapodás született abban, hogy a magyar hagyományokra és a sokszínűségre épülő mai gasztronómiai élménykínálat célzott megismertetése és eredményes népszerűsítése ikonikus magyar ételek folyamatos és következetes bemutatásával és kommunikációval érhető el. Ennek érdekében, többkörös egyeztetést követően egyetértési nyilatkozat született a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a gasztronómiában meghatározó szereplők között.

Magyarország ikonikus ételei a következők:

libamáj/kacsamáj hidegen készítve, körözött színes grillezett paprikasalátával, gulyás, halászlé, töltött káposzta, csirkepaprikás galuskával (alternatíva: harcsapaprikás csuszával), szarvasgerinc (elkészítési javaslat: erdei gombákkal/vadasan), tojásos nokedli salátával, somlói és dobostorta.

A fogásokat minden esetben egy-egy neves séf által elkészített módozat hitelesíti és egyúttal személyesíti meg a fogyasztó, a turista számára.

Az ételek kiválasztását és a séfek meghatározását követően a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület közösen felkérte az alábbi – a bor-étel párosításban kiemelkedő tapasztalattal rendelkező – szakembereket az ételekhez illő borok kiválasztására: Gál Helga, bor- és gasztronómiai tanácsadó (Külgazdasági és Külügyminisztérium), Gervai János, sommelier (Stand Étterem), Pongrácz Péter, sommelier (Costes Downtown), Tüü Péter, sommelier (Laurel Budapest), valamint Varga Norbert, sommelier (Magyar Sommelier Szövetség).

A szeptember elején aláírt nyilatkozat széleskörű egyetértés eredménye, hiszen jóváhagyta a Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület, a Magyar Konyha Magazin Kiadó Kft., a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium, továbbá a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány és a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Az eudkációs roadshow-ról

December 10-én a Societében megrendezett road show állomáson az MTÜ képviseletében Szabó Áron bevezetőjében beszámolt az egységes magyar bormárka kapcsán indított road show eddigi eredményeiről, felvezette a “Tíz ikonikus magyar étel, tíz ikonikus magyar séf” koncepciót, és röviden a Made in Hungary kezdeményezésről is szólt.

A színpadon Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, Ruprecht László, a SVÉT elnöke, Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke, Madary Orsolya, a Magyar Konyha lapigazgatója, valamint Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke foglalt helyet. A beszélgetést Gianni Annoni moderálta, és igen biztató volt látni, hogy valódi párbeszéd indult el a cél érdekében, és hogy a résztvevők bátran felvállalt véleményeiket megosztva egymással küzdenek a cél elérése érdekében.

Mert mi is a cél?

Csapody Balázs elmondta, hogy hosszú éveken keresztül, akárhányszor nemzetközi fesztiválokon járt, az ezeken résztvevő magyar standok felől mindig hatalmas füstfelhőben csevapcsicsa készült. Mindig is tudta, hogy a magyar gasztronómiában ennél sokkal több van, és ezt meg is kell mutatni. Az MTÜ új koncepciója ezt a célt szolgálja. Megmutatni, hogy a magyar gasztronómia képes volt túllendülni azon a romboláson, amit a kommunikzmus okozott, és értéket képvisel a világban. Hamvas Zoltán hozzátette, az is probléma, hogy a külföldiek semmit nem ismernek Magyarországból, Budapesten kívül. Elmondta, hogy az év elején indított Made in Hungary kezdeményezésnek a számokban is egyértelműen megmutatkozik a sikere, és a jövőben a kacsamáj és a Tokaji Aszú mellé valószínűleg a gulyás is bekerül a repertoárba. Szerinte nagyon biztató, hogy most már a külföldeiknek ez a két kiváló magyar termék is beugorhat Magyarországról, nemcsak a fokhagymafüzér és a pirospaprika. Ruprecht László azzal egészítette ezt ki, hogy a világon az a “rend”, hogy a gasztronómia alapjait a vidék határozza meg. Magyarországon azonban egy sajátságos helyzet állt elő: a csúcsgasztronómia Budapestről indult el, és ez zavart okozott a fejekben. Szerinte most tisztul ki a kép sokak fejében, és ennek köszönhetően egyre kevesebben akarnak egy vidéki étteremben Szent Jakab kagylót enni.

Madary Orsolya a termelők fontosságát emelte ki, és azt, hogy ami a bor esetében kiválóan működik, azaz a személyesség, annak a termelőknél is működnie kellene. Szeretünk mindent arcokhoz kötni, és ez a termelőkre különösen igaz. Minden fejlődés alapja az, hogy a termelők és a vendéglátók egymásra találjanak, Csapody Balázs szerint ez is a road show egyik legnagyobb küldetésre, azaz hogy találjunk egymásra!

Az eseményen jelen volt Horváth Boldizsár is, aki nem csupán egy újgenerációs biogazda, de az is küldetése, hogy egybe gyűjtsön kiváló hazai termelőket. Boldizsár elmondta, hogy a siker kulcsa a kommunikációs és a logisztika. Ezek nélkül nem tud működni a rendszer.

Kovács László többek között azt emelte ki, hogy ma azok képviselik a hazai gasztronómia csúcsát, akik mertek erre az útra lépni. Akik hittek a magyar alapanyagokban és a magyar gasztronómia sokszínűségében. És ahogy Hamvas Zoltán az esemény vége felé elmondta,

azért vagyunk itt, hogy változás legyen. Ehhez azonban hajlandóság kell, és sajnos nem mindenhol van hajlandóság…

A kezdeményezés sorsáról folyamatosan beszámolunk majd. Fontos információ, hogy hamarosan készül egy magyar Íztérkép is, ami kiváló kiegészítője lesz a küldetésnek. Illetve az sem mellékes info, hogy az eseménnyel egyidőben elindult a bor.hu, amelynek lényegéről korábban ITT számoltunk be.